Ez most más lesz
Hollandiában május 22-én kezdődnek a választások, és 25-én zárul a voksolás. Aznap, vasárnap este tízkor már az eredmény is ismert lesz – tájékoztatta a magyar újságírókat Balázs Eszter, az Európai Parlament (EP) sajtóreferense. Az EP szerint a világ második legnagyobb demokratikus választása veszi kezdetét, hiszen 400 millióan szavazhatnak a 751 fős parlament összetételéről. Nem csoda, hogy az EP mint intézmény is kampányolni kezdett: 1979 óta közvetlenül választják az EP-képviselőket, és a részvétel azóta folyamatosan csökken. Legutóbb, 2009-ben az európai választópolgárok 43 százaléka szavazott, Magyarországon ez az arány csak 36 százalék volt.
Ez most más – ígéri az EP kampánya. A lisszaboni szerződés értelmében a választások eredményét figyelembe kell vennie a tagállamok vezetőiből álló Európai Tanácsnak, amikor arról dönt, kit ajánl az Európai Bizottság elnökének. Angela Merkel német kancellár már jelezte: szó sincs automatizmusról, nem feltétlenül a legtöbb szavazatot szerző párt jelöltje kapja meg a posztot. A parlamenti pártok azonban máris megneveztek jelölteket, és abban reménykednek, hogy –az európai szintű kampány után – nehéz lesz az állam- és kormányfőknek zárt ajtók mögött, egészen más jelöltet megnevezni. Május 15-én tévévitát rendeznek a pártok vezető jelöltjei között, így is növelve a nyomást a tagállami vezetőkre: fogadják el a választások eredményét, és a tévében a választók számára is bemutatott jelöltek közül válasszanak.
Az intézmények közötti esetleges csatározás lebéníthatja az EU-t a választások után. Jelenleg csak informális tárgyalások folynak az Európai Parlament és a fő döntéshozó szerv, a Tanács között, és semmi sem garantálja, hogy elkerülhető lesz a patthelyzet. Hacsak nem a józan ész. A választások után két nappal, május 27-én már összeül egy informális vacsorára az Európai Tanács, hogy a kormányfők itt megvitassák a választások eredményét. Nem jó jel, hogy ezt az EP határozottan udvariatlanságnak tekinti, mert a képviselők szerint meg kellett volna várni, amíg június 21-ig kiderül: milyen és mekkora képviselőcsoportok alakulnak az új parlamentben. Az EP úgy véli, hogy akkor lehet majd látni az igazi erőviszonyokat. Mindenesetre a parlament házbizottságaként működő, a frakcióvezetőkből és az elnökből álló testület is összeül május 27-én.
Az új EP alakuló ülése július elején lesz. Ha megvan a tagállamok jelöltje az Európai Bizottság élére, ezen már megjelenhet – de csak a következő, július közepi plenárison szavaznak róla, a megválasztásához a képviselők felének (376) szavazata kell. Szeptemberben kezdődik az EU-biztosok meghallgatása, októberben szavazzák meg a tervek szerint az új Európai Bizottságot. Ez az optimista forgatókönyv.
A felmérések szerint a most legnagyobb képviselőcsoportot adó Európai Néppárt és a szociáldemokraták teljesen fej-fej mellett állnak, néhány képviselőhelyen múlhat a többség. Az európai parlamenti szavazási trendeket figyelő Votewatch elemzése szerint ez alapvetően a szociáldemokratáknak kedvez, akiknek így nagyobb beleszólásuk lehet a gazdaságpolitikai kérdésekbe, ahol eddig a Néppárt és a liberálisok együttműködése dominált.
Az új, kiélezettebb helyzetben a Votewatch szerint nagyobb frakciófegyelmet követelnek majd a pártok. Az elemzés szerint a liberálisok képviselőszáma feltehetően csökken, de még így is „királycsinálók”maradnak. Nagyobb arányban kerülnek majd be az EP-be a radikális baloldal képviselői. A zöldek komoly veszteségeket szenvedhetnek, s helyzetüket súlyosbítja, hogy Daniel Cohn-Bendit visszavonul.
A Europolitics uniós hírekkel foglalkozó lap számításai szerint nem elképzelhetetlen, hogy az új euroszkeptikus erők frakciót tudnak alakítani. Ehhez huszonöt képviselő kell hét tagállamból. Marine Le Pen Nemzeti Frontjához csatlakozhat a belga Vlaams Belang, a holland Szabadságpárt, az osztrák Szabadságpárt, a Svéd Demokraták és az olasz Északi Liga, s esetleg még meggyőzhetnek egy kelet-európai pártot is. Az euroszkeptikusok akkor tudnak igazán veszélyesek lenni az európai integrációra, ha frakcióba tömörülnek (ami a nacionalista érzelmek miatt még mindig kétséges), hiszen így tudnak részt venni a házbizottság ülésén, így tudják befolyásolni a napirendet, és nagyobb eséllyel válhatnak képviselőik egy-egy ügy jelentéstevőjévé, amivel alapvetően befolyásolják az adott téma sorsát. Elemzők arra is figyelmeztetnek, hogy az új Európai Bizottságnak sokkal körültekintőbben kell majd a jogszabálytervezetekkel előrukkolnia, ha el akarja kerülni a „meglepetéseket” a megosztottabb parlamentben.
