Megoszt a gyermekeutanázia
„Dutroux óta nem volt ilyen érdeklődés Belgium iránt” – olvasható a De Standaard című flamand napilap hasábjain. A megfogalmazás a többszörös gyerekgyilkosra utal, akinek a 90-es évekbeli szörnyűségei sokkolták az országot. A belga törvényhozás alsóháza (követve a már korábban igent mondó szenátust) 86 igen, 44 nem és 12 tartózkodás mellett csütörtökön szavazta meg a jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy gyerekek is részesüljenek eutanáziában.
A katolikus Belgium ezzel az első ország, amely nem köti életkorhoz a „kegyes halált”. A De Standaard főszerkesztője igyekezett megvédeni hazáját a támadásokkal szemben, melyek szerint a belgák gyerekgyilkosok. „Felháborítónak tartom a gyerekgyilkos jelzőt a külföldi sajtóban. Ez a vita teljesen másról szól.”
A belga szabályozás feltételeket támaszt. Ezek szerint a gyermeknek halálos, gyógyíthatatlan betegségben kell szenvednie, amellyel járó gyötrő fájdalmat nem sikerül érdemben enyhíteni. Pszichológusnak, illetve pszichiáternek kell megállapítania, hogy a gyerek felfogja, mit kér, tudatában van döntése következményeinek. Szükséges a szülők vagy a gyám beleegyezése is.
A kormányzó liberálisok és szocialisták, a zöldekkel és néhány flamand nacionalista képviselővel kiegészülve szavaztak igennel. A kormányban szintén részt vevő kereszténydemokraták ellenezték a törvényt, de már jelezték: nem rúgják fel a koalíciót emiatt. A La Libre Belgique című napilap véleménycikkében arra emlékeztet, hogy mindez nem egy kiterjedt problémára adott válasz, a kormányzat a májusi választások előtt inkább politikai okokból erőltette a szavazást.
A parlamenti voksolásokat általában taps követi, ám ezúttal csönd volt az alsóházban. Egy férfi azt kiabálta az erkélyről: „Gyilkosok!” – Nem arról van szó, hogy mindenkire eutanáziát akarnánk kényszeríteni, hanem arról, hogy engedélyezzük a fájdalomban szenvedő gyermekeknek – mondta a parlamenti vitában a szocialista Karine Lalieux. – Ez olyan végzetesen beteg gyermekekről szól, akik számára a közeli halál elkerülhetetlen, és rettenetesen szenvednek – mondta Carina Van Cauter liberális flamand képviselő.
Elvérzett a módosító javaslat, amely a lehetőséget kiterjesztette volna a szellemileg sérült gyerekekre. – A világ elképedve figyel minket, mondta a kereszténydemokrata Sonja Becq, azzal érvelve, hogy a gyermek döntési képességére vonatkozó feltételek homályosak. – Hogyan állapítja meg egy orvos, hogy képes-e ilyen döntést hozni? – kérdezte. Egy orvos szerint a törvény pusztán legalizálja az eddigi gyakorlatot, csak éppen a doktorok eddig a „szürkezónában” dolgozva tudtak segíteni a szenvedés feloldásában.
Amikor 2002-ben Belgium törvényessé tette az eutanáziát, a lakosság hetven százaléka támogatta, s a felmérésekből az derül ki, a gyermekekre való kiterjesztést is pártolja a többség. Az eutanáziáról szóló vita az után élesedett ki, hogy a 44 éves Nathan Verhelst tavaly ősszel eutanáziában részesült egy sikertelen nemátalakító műtét után. Orvosai szerint is elviselhetetlenné váltak lelki szenvedései. Verhelst barátai körében halt meg tavaly októberben. A szomszédos Hollandiában 2002-ben tették lehetővé, hogy a 12 évnél idősebbek kérvényezhessék: vessenek véget az életüknek. Azóta mindössze öten éltek a lehetőséggel.
A katolikus egyház egynapos böjtöt és imádságot tartott, tiltakozva a jogszabály ellen. A szavazás előtt 160 gyermekorvos petíciót juttatott el a törvényhozókhoz, hogy halasszák el a szavazást, mert az szerintük szükségtelen, és rosszul készítették elő. A belga püspökök attól tartanak, hogy ezzel megnyílik az út a mozgássérültek, demenciában szenvedők, elmebetegek számára is, hogy eutanáziát kérjenek. Mint ahogy azok előtt is, akik egyszerűen belefáradtak az életbe. A bírálók szerint a törvény nem orvosol minden aggályt: például mi a helyzet, ha a gyerek két szülője nem ért egyet.
