Ukrajna: Európához az államcsődön át vezet az út
Tavaly erre politikai szempontból ugyan mutatkozott némi esély, de gazdaságilag a 48 millió lakosú ország nincs még felkészülve az európai partnerségre. S persze nincs olyan politikus, aki vállalná a szükséges reformokat – e kíméletlenül őszinte véleményt Dmitro Bojarcsuk, a CASE Ukraine, a kijevi székhelyű, civil szervezetként bejegyzett gazdasági elemző intézet ügyvezető igazgatója fogalmazta meg lapunknak. A CASE valójában egy varsói központú, a Harvard Institute makroökonómiai reformprojektjéből kinőtt hálózat, amely Oroszország és Ukrajna mellett még négy volt szovjet tagköztársaságban tart fent nonprofit elemző-kutató bázist
Mint szavaiból kiderült, Bojarcsuk élesen szemben áll a Viktor Janukovics államfő nevével fémjelzett, jelenleg hatalmon lévő kurzussal. Szerinte Janukovicsot egyetlen dolog érdekli: a pénz, illetve a még több pénz. Hatalmát és kapcsolati hálózatát arra használja ki, hogy minél több forrást szippantson ki a költségvetésből. A mostani mély politikai válságban – ami az elemző szerint az ukrán gazdaság súlyos krízisének egyenes következménye –az elnököt az motiválta, hogy kitől, Brüsszeltől vagy Moszkvától tud-e több anyagi támogatást kicsikarni.
Az ukrán gazdaság helyzete nagyban függ az oroszországi gazdasági viszonyoktól, hiszen Ukrajna külkereskedelmének jó harmadát a keleti szomszédjával bonyolítja. Miközben az orosz gazdaság stagnál, a rubel is veszít értékéből, sok múlik azon is, hogy Moszkva beváltja-e az ígéretét és vásárol-e nagy mennyiségben az ukrán eurókötvényekből. Ez friss forrásokhoz juttatná az ukrán büdzsét, amelynek jelen állás szerint már 3,3 milliárd dollárt kellene törlesztenie az orosz földgázszállításokért.
Óriási problémát jelent a GDP-hez mért folyó fizetési és a költségvetési hiány, az államadósság már a bruttó hazai össztermék negyven százalékánál tart. Február elején leértékelték a dollárhoz kötött nemzeti valutát, a hrivnyát. A lépés nyomán az exportban – az oroszországi bizonytalanságok miatt – nem várható jelentős fellendülés. Viszont megdrágult az import, jó egy hét leforgása alatt tíz százalékkal ugrott meg az importtermékek fogyasztói ára, így az élelmiszerek, de még az üzemanyagé is.
Bojarcsuk szerint a hrivnya leértékelése nem váltott ki tömeges pánikot, a lakosság nem kezdte el dollárba vagy euróba menekíteni a pénzét. Ennek egyik oka a valutapiaci szabályozásban keresendő, amely nem teszi lehetővé nagyobb összegű dollár vagy euró vásárlását. Másrészt az ukrán pénzintézetek komoly – akár húszszázalékos – kamatokat kínálnak a hrivnyában tartott lakossági betétekre. Bár jósolni nehéz, az elemző nem zárja ki, hogy a lanyha ukrán gazdasági teljesítmény ellenére a kedvezőbbre forduló külső körülmények közepette az ország 2014-ben nagyon szerény GDP-növekedést tud majd felmutatni. Az infláció változatlanul alacsony, az olcsó munkaerőt – a szürke- és a feketegazdaság mellett – felszívja Oroszország, ahová ukránok milliói vándorolnak álláslehetőségek reményében. (D. A.)
