Oroszra tanít a tömegkultúra

2014-02-12

Földrajzi határok nincsenek, ahogy a fejekben sem lehet határokat húzni. Ukrajnában az ukrán a hivatalos nyelv, de az orosz második nyelvként ott van a hétköznapokban is: a televíziós adásoktól kezdve a parlamentig mindenütt jellemző, hogy oda-vissza váltanak. –Ha léteznek is választóvonalak, ezek vallásiak, de leginkább mégis a falvak és a városok között húzódnak. Ez utóbbiak a szovjet iparosítás miatt alapvetően orosz nyelvűek –mondja Zoltán András tanszékvezető egyetemi docens. Az ELTE professzora szerint továbbra is igaz, hogy Ukrajnában minden ukrán tud oroszul, de nem minden orosz beszéli az ukránt. Bár a Szovjetunió széthullása óta az oroszoktatás már nem kötelező, a nacionalista nyugat-ukrajnai régiókból származó fiatalok is értenek, illetve beszélnek oroszul – a lvivi (lvovi/ lembergi) internetkávézókban az operációs rendszer orosz nyelvű. Az orosz terjedésében jelentős szerepet játszik a televízió és a tömegkultúra. Sőt, a magas(abb) kultúra is, mivel nyugati és tengerentúli szerzők művei elsősorban orosz fordításban kaphatók.

Larisza Aza ukrán kutató a kétnyelvűség problémáit boncolgatva a 2001-es népszámlálás adataiból indul ki, amely szerint Ukrajna 48,4 milliós lakosságának 77,8 százaléka vallotta magát ukránnak, 17,3 százaléka orosznak. A lakosság 67,5 százaléka tartotta anyanyelvének az ukránt, 29,6 százaléka az oroszt. Azaz a szovjet utódállam lakossága három nagy etnikai-nyelvi csoportra osztható: az ukrán nyelvű ukránokra, az orosz nyelvű ukránokra és az orosz nyelvű oroszokra. Egy 2007-es felmérés szerint az oroszok 95,8 százaléka és az ukránok 74,5 százaléka gond nélkül fejezi ki magát oroszul szóban és írásban, de az ukránoknak csak 82,1 százaléka tud jól ukránul, az oroszoknak pedig mindössze 30,1 százaléka. Csak egyszázaléknyi ukrán állította, hogy nem tud oroszul, miközben az oroszok hat százaléka egyáltalán nem tud ukránul. A családban az oroszok többsége csak oroszul beszél (73,2%), míg az ukránok 36,7 százaléka beszél otthon kizárólag ukránul.

Az oroszul, ukránul és még számos szláv nyelven értő-beszélő Zoltán András emlékeztet rá, míg a beszélt ukrán nyelv gyökerei a XII. századig nyúlnak vissza, és az ukrán dialektust évszázadokon át „kisorosznak” nevezték, a nemzettudat fejlődésében komoly szerepet betöltő ukrán irodalmi nyelv a XIX. század közepén alakult ki. Ebben kiemelkedő szerepet játszott Tarasz Sevcsenko. A költő és festő használta verseiben hazája megnevezéseként Ukrajnát – igaz, az nem a mai határokra vonatkozott.

A cári időkben csak az 1905-ös forradalom után lehetett ukránul publikálni. A szovjethatalom a kezdetekben támogatta a kisebbségi nyelveket, azt, hogy a helyi közigazgatásokban ezt használják, illetve a tartalmában szocialista kultúra nemzeti kisebbségi formában jelenjen meg. Ez a kurzus 1928-ban véget ért, onnantól fogva üldözték, száműzték és ki is végezték a nacionalistának tartott ukrán értelmiséget. Az ukrán nyelvre súlyos csapást mért a több millió halálos áldozatot követelő éhínség is. Az ukránul beszélő falvakból a túlélők a városokba menekültek, ahol a szovjet iparosítás nyomán az orosz nyelv volt az uralkodó. Sztálin halála után némileg enyhült a helyzet, bevezették az ukrán nyelvoktatást is, de az ukrán a kirakatpolitika eszköze volt.

Az orosz anyanyelvű politikusok is igyekeznek minél jobban megtanulni ukránul, erre jó példa Viktor Janukovics nyelvi fejlődése. A sokat vitatott államfő 2010-ben indult második terminusához fűződik a kisebbségi nyelvtörvény is, amely előírta a kisebbségi nyelvek használatát azon közigazgatási egységekben, ahol az etnikum aránya eléri a húsz százalékot. Az ukrán külügyi szolgálatban ugyanakkor kötelező az ukrán, a kijevi diplomácia figyel arra, milyen képet sugároz magáról.

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.