A népszavazásnak egyelőre nincs közvetlen hatása az EU és Svájc közötti kapcsolatokra – fejtette ki az EU egyik magas rangú tisztségviselője újságíróknak hétfő délután a vasárnapi svájci referendummal kapcsolatban. A forrás kifejtette: a svájci kormánynak három éve van, hogy kitalálja, milyen törvényjavaslatban, jogi aktusban akarja megvalósítani a referendum eredményét. Mint mondta, az EU csak konkrét törvényjavaslatokra tud majd reagálni. Európai politikusok ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a svájci népszavazással kapcsolatban, mert óhatatlanul is korlátozná az uniós állampolgárok svájci munkavállalását, és szerződésszegést jelentene. – Az egységes piac nem svájci sajt, nem lehetnek benne lyukak – mondta a szavazással kapcsolatban Viviane Reding alapjogokban illetékes EU-biztos, a bizottság alelnöke a Financial Times című napilapnak. Az EU és Svájc közti kétoldalú szerződés megszegése azt jelentené, hogy a többi együttműködési területen (például légi közlekedés, mezőgazdaság, közbeszerzés) felmondaná az EU az együttműködést. Ehhez azonban a tagállamok egyöntetű szavazata kell. Spekulációk szerint elképzelhető, hogy Nagy-Britannia (amely szintén támadta a szabad mozgás elvét) megvétózna egy ilyen szerződésbontást, hogy minimalizálja a Svájccal szembeni lépéseket. A kvóták bevezetésével Svájcnak vissza kellene állítania a határellenőrzést is, amivel a schengeni szerződést is megszegné.

Kérdés az is, ilyen körülmények között vajon a svájci kormány elindítja-e azt a folyamatot, amely Horvátországot is – mint új uniós tagállamot – a svájci–uniós egyezmények részévé emeli. A bizottság ugyanakkor arra számít, hogy május elsejével megszűnnek azok az átmeneti korlátozások, amelyeket Svájc korábban vezetett be uniós állampolgárokkal szemben (bolgár, román és horvát állampolgárokra ezután is vonatkoznak a korlátozások). Érdekes, hogy Brüsszel és Bern éppen most kezdte volna meg az új intézményi keret tárgyalását, már csak tárgyalási mandátumra várt a bizottság. Ezt elvileg meg is fogja kapni a közeljövőben a tagállamokból álló tanácstól, ami azonban nem feltétlenül jelenti azt is, hogy a tárgyalások valóban megkezdődnek.

Az Európai Bizottság adatai szerint egymillió uniós állampolgár él Svájcban, míg 430 ezer svájci él az EU-ban. A bizottság tagjaiban erős az a meggyőződés, hogy ha a tagállamok elkezdenek válogatni az egységes piacot megteremtő négy szabadságjogból (emberek, áru, tőke, szolgáltatások), akkor szétesik az EU egyik legnagyobb értékét jelentő belső piac.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter figyelmeztetett hétfőn, hogy Svájcnak rengeteg problémával kell majd megküzdenie. Laurent Fabius francia külügyminiszter szerint a befelé fordulás ártani fog Svájcnak, s közölte, hogy az EU felülvizsgálja viszonyát az alpesi országgal. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter Brüsszelben úgy nyilatkozott, komolyan kell venni a szavazás eredményét, amely szerinte azt bizonyítja, hogy a globalizált világban az emberek kellemetlennek találják a szabad mozgás elvét. De a német külügyminiszter az EU és Svájc közti intenzív gazdasági kapcsolatokra is felhívta a figyelmet, amikor rámutatott: Svájc többet kereskedik Baden-Württemberg német tartománnyal, mint az Egyesült Államokkal.