„Szociális lázadás tört ki”
A háromnapos tüntetések végén Tuzlában és Szarajevóban lángban állt a kormány épülete, több százan megsérültek, köztük számos rendőr is. Nem volt nyugalom a hét végén sem. Szombaton Bihacban ismét összecsaptak a tüntetők és a rendőrök, de Mostarban a rendőrség még időben be tudott avatkozni. Szarajevóban szombaton rendbontás nélkül ért véget a tiltakozás, majd vasárnap délben folytatódott.
A bosznia-hercegovinai elnökség épületénél 300-500 tüntető követelte a többi között azt, hogy a minimálnyugdíj összegét emeljék fel 400 márkára (körülbelül 60 ezer forintra), legyen vége a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben fennálló eladósodásnak, állítsák meg a kommunális szolgáltatások drágulását, szabjanak gátat az új adók bevezetésének, valamint vizsgálják felül a privatizációkat és csökkentsék az állami kiadásokat. Az ezerfősre duzzadt tömeg ezután az ügyészség elé vonult, ahol a letartóztatott tüntetők szabadon engedését követelték.
A Klix.ba tudósítása szerint eddig tizenöten szabadultak, ugyanennyien továbbra is előzetesben vannak. Politikai problémák is súlyosbítják a helyzetet. A Bosznia-hercegovinai Föderáció és a Szerb Köztársaság alkotta Bosznia-Hercegovina tíz kantonból áll, ezeknek saját kormányuk, parlamentjük, rendőrségük van. Ám a kantonok vezetőit részben elsöpörte a tiltakozás hulláma. Eddig lemondott a tuzlai, a zenicai-doboji és a szarajevói kanton miniszterelnöke, a hercegovinai-neretvai kanton belügyminisztere, valamint a teljes zenicai-doboji kormány.
Bihacban több százan követelték vasárnap a kanton miniszterelnökének, Hamdija Lipovacának a lemondását. Bakir Izetbegovic, a bosznia-hercegovinai elnökség tagja az Anadolija hírügynökségnek kijelentette: ebben a helyzetben az egyetlen megoldás a rendkívüli választások kiírása. Ugyanakkor jelzésértékűnek tartotta azt, hogy zavargásokra csak az ország bosnyák részében került sor, holott szerinte az általános helyzet itt sokkal jobb, az emberi jogok pedig magasabb szinten vannak, mint a Szerb Köztársaságban.
Izetbegovic szerint elképzelhető, hogy a tüntetéseket kívülről provokálták ki. Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság elnöke viszont azt állította: a gazdasági és a szociális problémák nem adnak elegendő magyarázatot a történtekre, szerinte olyan terv állhat a háttérben, amely a feszültséget ki akarja terjeszteni a Szerb Köztársaság területére is. Megszólalt Zoran Milanovic horvát miniszterelnök is, aki vasárnap mostari látogatása alkalmával sajtótájékoztatón beszélt arról: az országban szociális lázadás tört ki, de elkerülhető lehetett volna, ha az Európai Unió világos politikát fogalmaz meg Bosznia-Hercegovinát illetően. (A balkáni ország potenciális EU-tagjelölt, de a 2008-ban aláírt társulási egyezmény a mai napig nem lépett életbe.)
Valentin Inzko, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője az osztrák Kurier vasárnapi számában úgy nyilatkozott, hogy a közösség csapaterősítést küldhet Boszniába, ha súlyosbodna a helyzet. A főképviselő posztját a boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés alkotta meg, az ő feladata a megállapodás betartatása. A főképviselő eddig mindig európai volt, helyettese általában amerikai. Amíg a békeszerződésben lefektetett összes feltétel nem teljesül, a főképviselőé a legmagasabb politikai hatalom a 3,8 milliós országban, például választott és nem választott hivatalokból is elbocsáthat embereket.
Jelenleg mintegy 800 európai katona állomásozik Bosznia-Hercegovinában. Inzko hivatalának szóvivője később azzal igyekezett elvenni a főképviselő kijelentésének élét, hogy a politikus egy hipotetikus kérdésre válaszolt, ráadásul miután a helyzet csillapodott, felesleges az EUFOR lehetséges szerepéről spekulálni.
