Az Állítsuk meg a tömeges bevándorlást elnevezésű akció részeként éves kvótákat határoznának meg az európai uniós tagországokból, így a Magyarországról érkező munkavállalókra vonatkozóan. Ez azt jelentené, hogy Bernnek újra kellene tárgyalnia az EU-val az egységes piacról kötött szerződést. A Svájci Néppárt (SVP) több mint 135 ezer aláírás összegyűjtésével érte el, hogy kiírják a referendumot a bevándorlás kérdéséről. A nyolcmillió lakosú országban a munkaerő 22-23 százaléka „bevándorló”, s naponta 280 ezer ember jár át a szomszédos államokból.

A munkanélküliség csupán 3,5 százalék. „Nem igazán értjük a diszkrimináló megközelítést” – kommentálta a népszavazást még januárban Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért, és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos. Az Európai Bizottság szóvivője pénteken csak annyit mondott: a testület tiszteletben tartja a svájci demokráciát. A svájci kormány és az üzleti világ ellenzi a kvóták bevezetését, mert gazdasági visszaeséstől tart. A bázeli Roche gyógyszer- és biotechnológiai óriás azt állítja, muszáj külföldieket felvennie, mert nincs elég képzett svájci munkaerő – írta a Bloomberg.

A Crédit Suisse felmérése szerint a bevándorlók – akiknek jelentős része az Euró pai Unióból érkezik – nagymértékben hozzájárultak a GDP és a fogyasztás növekedéséhez. A svájci kormány korábban már bevezetett korlátozásokat a németek, franciák, olaszok által megszerezhető letelepedési engedélyek terén. A rendkívül megosztó SVP-s politikus, Christophe Blocher volt igazságügy-miniszter szerint hazája akkor követett el kapitális hibát, amikor tíz évvel ezelőtt megnyitotta a határait az EU munkavállalói előtt. 2007 és 2012 között évente átlagosan 74 ezerrel nőtt a Svájcban élők száma.

A legtöbben az olaszok vannak, a második legnagyobb „bevándorló” csoportot a németek adják, körülbelül 300 ezren. A németek főleg a pénzügyi és a számítástechnikai szektorban, valamint a gyógyszergyártásban helyezkedtek el, mindhárom a svájci gazdaság alappillérének számít. Genf, Bázel és Zürich lakosságának harmada nem svájci. Zürichben az angol lett nem hivatalosan a második nyelv, megelőzve az ország egyik hivatalos nyelvét, a franciát. A büszke protestáns városban a katolikusok adják most már a legnagyobb vallási csoportot.

Az SVP szerint a legnagyobb gond a lakhatás, a tömött tömegközlekedés, a növekvő bűnözés, a munkások jövedelmének csökkenése – ezt mind a bevándorlók számlájára írják. A szabad mozgás joga nem lehet semmilyen alku tárgya – közölte Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke egy interjúban. A luxemburgi biztos azt is egyértelművé tette, hogy Svájc nem válogathat kénye-kedve szerint az egységes belső piac alapjogaiból. Hozzátette, hogy 430 ezer svájci állampolgár él az unió területén, az ő tartózkodási státuszuk szintén veszélybe kerülhet.

A szerződés teljes felmondásához konszenzus kell a huszonnyolc tagállam között, ezért az EU valószínűleg finomabb eszközökkel gyakorolna nyomást Svájcra, amely egyébként exportjának 55 százalékát az unióban értékesíti. Egy januári közvélemény-kutatás szerint a svájciak 50 százaléka ellenezte, míg 43 három százaléka támogatta a korlátozás bevezetését.