Marad a jelképhasználat
Ugyanakkor a létrehozandó közigazgatási régiókon belül a hagyományos térségek alrégiókba szerveződhetnek – tájékoztatott Máté András Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője, az alkotmánymódosító tervezetet szövegező bizottság tagja.
A testület kedd este véglegesítette az alkotmánymódosító tervezetet, amelyet az RMDSZ képviselője is megszavazott, noha a szövetség ezzel a szövegváltozattal sem teljesen elégedett. Nem került be ugyanis a tervezetbe a regionális nyelvek elismerésére vonatkozó javaslata, és a régiókra vonatkozó indítvány elfogadott ver ziója is jócskán eltér az RMDSZ eredeti elképzeléseitől. Mindezek ellenére Máté úgy értékeli, hogy a mostani szövegváltozat mindenképpen előrelépés. Ez különösen ahhoz képest igaz, hogy a hétfői vita előtt a jogszabályok harmonizációjáért felelős törvényhozási tanács a kisebbségek szimbólumhasználatára vonatkozó előírás törlését javasolta.
A frakcióvezető rámutatott, hogy a tervezet magyar szempontból több fontos újítást tartalmaz a hatályban lévő alkotmányhoz képest. Előírja például, hogy az állami intézmények csakis a kisebbségi szervezetekkel folytatott konzultáció után hozhatnak döntést a nyelvi jogokat érintő kérdésekben. A tervezet államalkotó tényezőként ismeri el a nemzeti kisebbségeket, és biztosítja számukra a jogot, hogy létrehozzák a nemzeti identitásuk megőrzésében, fejlesztésében és kifejezésében illetékes saját döntéshozó és végrehajtó szerveket. Ez megalapozhatná a kulturális autonómiatanácsok létrehozását, amiért szintén több éve harcol hiába az erdélyi magyarság. Az alkotmánymódosítás eredményeként tárgytalanná válnának a „zászlóperek”, amelyektől az elmúlt időkben hangos volt a magyar és a román sajtó.
Az alkotmányszöveget a törvényhozás plénumának, majd népszavazáson a választópolgárok minősített többségének is jóvá kell hagynia. Előbb azonban elküldik véleményezésre az Európa Tanács tanácsadói testületeként működő Velencei Bizottságnak. A kormányzó Szociálliberális Unió (USL) tervei szerint a jogalkotási eljárás április végéig lezárul, és május 25-re, az európai választások napjára ki lehet írni az alkotmánymódosítási népszavazást.
A tervezetet mindkét háznak kétharmados többséggel kell elfogadnia, ha pedig különböző formában szavazzák meg, akkor a két ház együttes ülésén háromnegyedes többség dönthet a tervezet végső formájáról. A kormánytöbbség számára ez sem lenne probléma, hiszen az ellenzéki képviselők a parlamenti helyek kevesebb mint negyedét foglalják el.
Máté kérdésünkre elmondta: meglátása szerint a kormánykoalíciót alkotó pártoknak nincs jól kiforrott, egységes koncepciójuk, ezért az RMDSZ a plénumbeli vitán sikerrel próbálkozhat az elutasított indítványok elfogadtatásával. A koalíciós „határozatlanságnak” sajnos árnyoldala is van: a már elfogadott indítványokat sem lehet kőbe vésettnek tekinteni. Ezért az RMDSZ a későbbiekben dönt arról, hogy teljes mellszélességgel kiáll-e az alkotmánymódosítás mellett.
