Pisztoly a halántékon
Az Európai Parlamentben (EP) már a sokadik meghallgatást rendezik a trojkával kapcsolatban, ami a mentőcsomagokat nyögő országokban, Cipruson, Görögországban, Írországban (amely tavaly év végén befejezte a programot és visszatért a piaci finanszírozásra) és Portugáliában valóságos szitokszó lett. A vizsgálódó EP-képviselők a napokban Görögországban jártak.
A kipukkant ingatlanlufi, óriási adóssághalmok miatt bedőlt vagy bedőlni látszó országok megmentését, finanszírozását az Európai Bizottságból, a Nemzetközi Valutaalapból (IMF) és az Európai Központi Bankból (EKB) álló trojka oldotta meg. Cserébe szigorú megszorításokat és szerkezeti átalakításokat kértek, amelyeket úgynevezett egyetértési nyilatkozatokba foglaltak. A programok végrehajtását a trojka szakértői rendszeresen ellenőrzik, és a hitelrészletek utalásának feltétele, hogy a trojka mindent rendben találjon.
A programok azonban a bírálók szerint túlságosan is a megszorításokra koncentráltak, elfojtották a versenyképességet és a növekedés lehetőségét. Mindenről a tagállamok tehetnek – valójában ezt üzente Jean-Claude Trichet, az EKB volt elnöke, aki nemrég megjelent az EP-képviselők előtt. A 71 éves egykori francia jegybankárt gyakran éri kritika, mert nem tett meg mindent a válság kezdetekor. Az IMF unszolása ellenére hallani sem akart a görög adósság egy részének elengedéséről, amiben – védekezett Trichet – Párizs és Berlin is támogatta.
Trichet azt állította, hogy 2005 óta rendszeresen figyelmeztette az eurózóna tagállamait a növekvő gazdasági különbségekre, és bírálta Németországot és Franciaországot, amiért megszegték az uniós hiánycélt és adósságplafont. Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnöke, a pénzügyekért felelős EU-biztos sem ingott meg az EP-képviselők előtt. A finn politikus a körülmények rendkívüliségére hivatkozott a kétórás meghallgatáson.
Felemlegette, hogy 2010-ben iszonyatos volt a nyomás, és drámai körülmények között kellett döntéseket hozni, amikor Görögország majdnem csődbe ment, Írország és Portugália pedig éppen mentőövet kért. Arra a kérdésre, miért olyan átláthatatlan a trojka tevékenysége, Rehn azzal vágott vissza, hogy a programokat a kormányokkal közösen dolgozták ki. Egyes EP-képviselők szerint a mentőcsomagot vállaló kormányokat belehajszolták a költségcsökkentésbe, a megszorításba.
Rehn hangsúlyozta, hogy a kölcsönök feltételeit senki nem erőltette senkire, ezek felvállalása a szuverén kormányok döntése volt. Rehn is bírálta a tagállamokat, amiért 2005-ben elvetették az Európai Bizottság javaslatát, hogy az európai statisztikai hivatalnak, az Eurostatnak adjanak igazi könyvvizsgáló jogköröket. Így talán elkerülhető lett volna, hogy gyakorlatilag egyik percről a másikra az derüljön ki 2010-ben: a görög költségvetési hiány nem három, hanem 16 százalék.
Az üggyel megbízott Othmar Karas osztrák néppárti és Liem Hoang Ngoc francia szocialista képviselők vezetésével delegációk utaztak a programországokba. – Azt mondták, hogy olyan volt, mintha pisztolyt szorítottak volna a fejükhöz – mesélte a ciprusi tisztségviselők beszámolója alapján Jürgen Klute, a német Die Linke EP-képviselője az EUobserver hírportálnak. Hozzátette, nem azt kérdőjelezik meg, hogy a trojka által megszabott reformok szükségesek voltak-e, hanem azt kifogásolják, ahogy a döntések születtek, hiszen a parlamentet és a szociális partnereket lényegében kizárták az érdemi munkából.
Az EKB esetében összeférhetetlenség merül fel, hiszen az európai jegybank egyszerre volt hitelezője és tanácsadója a tagállamoknak. Ám a képviselők jelentéstervezetükben mégsem javasolják a trojka feloszlatását. Szerintük az európai mentőalapot kellene átalakítani Európai Monetáris Alappá, vagy az uniós jog alapján teljesen új alapot létrehozni.
