Berlin kitörne a passzivitásból
Most itt az ideje, hogy maga is több felelősséget vállaljon, határozottabban lépjen fel a világban, különösen ott, ahol az emberi jogokat sértik meg, ahol népirtást vagy etnikai tisztogatást hajtanak végre – utalt ezzel többek között Szíriára. Óvatosan fogalmazott viszont azzal kapcsolatban, hogy ez vajon fegyveres fellépést is jelent-e: amíg lehet, addig a németeknek – már csak történelmük miatt is – a politikai megoldást, a diplomáciai közvetítést kell vállalniuk, de sosem szabad egyértelműen, reflexszerűen kizárni a Bundeswehr bevetését sem, fogalmazott.
Gauck úgy vélte, fontos, hogy Németország új világpolitikai szerepéről ne az elitek döntsenek, hanem arról társadalmi vita, tudományos párbeszéd is kezdődjön. A nagy tetszéssel fogadott elnöki beszédre gyakorlatilag rácsatlakozott Franz-Walter Steinmeier német külügyminiszter (SPD) és Ursula von der Leyen (CDU) védelmi miniszter. A német sajtó szerint máris egyfajta koalíciós verseny alakult ki kettejük között, hogy ki vigye az aktívabb vonalat a német külügyek terén.
Von der Leyen, aki korábban a szociális és a munkaügyi tárcát is vezette Németországban, és sokak meglepetésére került a férfias védelmi minisztérium élére, nemrég a családbarát hadsereg elvét hirdette meg, de ha valóban komoly karrierre készül, akkor ennél jelentősebb tetteket kell véghezvinnie: ez lehetne a német biztonságpolitika megújítása. A hétgyerekes szőke asszonyt sokan máris Angela Merkel potenciális utódaként emlegetik.
A német külügyi aktivitás pozitív fogadtatásra talált az európai partnerek körében. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter – aki két éve arról beszélt, hogy egy passzív Németországtól jobban tart, mint egy aktívtól – most megelégedéssel nyugtázta, hogy Berlin kezd beletanulni az új szerepbe.
Ukrajna ügyében például folyamatosan közvetít, Angela Merkel többször határozottan elítélte az ukrán tüntetők elleni rendőri atrocitásokat, és állandó telefonkapcsolatban van Putyin orosz elnökkel is. Ez azonban nem elég, és ezt éreztették az amerikai politikusok is. John Kerry amerikai külügyminiszter alighanem a lényegre tapintott, amikor úgy vélekedett: nem elég a szavak szintjén aktívnak lenni, és mondjuk évente megrendezni a müncheni biztonságpolitikai fórumot, a valódi aktivitás több erőforrást, nagyobb védelmi büdzsét is feltételez.
Erre pedig a németek jelenleg nincsenek készen: a franciák által vezetett afrikai misszióba (Maliba) összesen 100 tanácsadót voltak hajlandók küldeni, és a Közép-afrikai Köztársaságban dúló polgárháború megfékezésére is csak logisztikai támogatást nyújtanak Párizsnak – írta a Reuters. Laurent Fabius francia külügyminiszter nem ok nélkül állította Münchenben, hogy Párizs végzi el ezt a feladatot Európa nevében.
A német politikusok tudatában vannak annak, hogy a közvélemény nem támogat semmilyen nagyobb külföldi katonai beavatkozást. Ezért mondhatta Bernd Reixinger, a posztkommunista Baloldal vezetője, hogy Gauck beszéde arra szolgált, hogy megkezdje a német társadalom felkészítését a külföldi beavatkozásokra. Egyik napról a másikra nem lesz változás, állítják biztonságpolitikai szakértők, de elindul egy régen esedékes vita arról, hogy egy erős, gazdaságilag Európa meghatározó erejévé vált Németországnak milyen feladatai, netán felelőssége van Európában és a világban.