Egy pódiumon a két ukrán fél
– Az Egyesült Államok teret veszít, és inkább a Csendes-óceán, Kína térségére összpontosít, az új német kormány nagyobb nemzetközi szerepvállalást ígér, a nemzetközi politikát pedig az első világháború kitörésének centenáriumán is elsősorban a szembenállás jellemzi – összegezte kérdésünkre az idei, sorrendben ötvenedik fórumot Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, aki húsz éve kíséri figyelemmel a „Wehrkunde” néven emlegetett éves müncheni eseményt.
Mint a Budapesti Corvinus Egyetem tanára emlékeztetett, az évtizedek alatt a világ vezető biztonságpolitikai fórumává előlépett rendezvénysorozat célja eredetileg a harmadik világháború elkerülése volt, s 1962-ben Ewald-Heinrich von Kleist-Schmenzin, az 1944-es Hitler-ellenes merényletkísérlet utolsó életben maradt, végül tavaly elhunyt résztvevője hozta létre.
„Azon kevés fórumok közé tartozik ez, ahol bárki bármit mondhat, mert semmit nem foglalnak határozatba”, mondta Nógrádi. A konferencia egyik legismertebb „beszólása” az volt, amikor az iraki háború kirobbantásának előestéjén, 2003-ban Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter „régi Európát” emlegetve sajnálta le az Óvilágot, „problémának” nevezve a háborútól vonakodó Németországot és Franciaországot.
Idén Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár mellett húsz állam elnöke vagy kormányfője, illetve mintegy félszáz kül- és védelmi miniszter kereste fel Münchent; a magyar kormányt Martonyi János külügyminiszter képviselte. Az amerikai delegáció erősségét jelzi, hogy John Kerry és Chuck Hagel személyében a diplomácia és a Pentagon első embere is ott volt, csakúgy, mint a napokban a Budapestet is útba ejtett John McCain volt republikánus elnökjelölt, pártja külügyi „nagyágyúja”.
A „nem kormánytényezők” listáján pedig olyanok szerepeltek,mint Henry Kissinger és Zbigniew Brzezinski vagy Vitalij Klicsko ismert ökölvívó és ukrán ellenzéki vezető. Idén épp az ukrán ellenzékiek, illetve Leonyid Kozsara kijevi külügyminiszter közös jelenléte adott napi aktualitást Münchennek: a világpolitikai döntéshozók szeme elé, egy pódiumra hozták a kelet-európai ország izzóan feszült helyzetét. Klicsko, aki vitába bonyolódott a kormány képviselőjével a rendőri erőszak kapcsán, azt mondta az MTI jelentése szerint: a kijevi rezsim megingott, és a terror útjára lépett, de a kormányellenes tüntetések tovább folytatódnak.
Kozsara szerint viszont a kormány valamennyi ellenzéki követelést teljesített. Kerry még előzőleg, a berlini diplomácia irányítójával, Frank-Walter Steinmeierrel tárgyalva úgy vélte, az ukrán vezetés kezdeményezései nem elégségesek a belpolitikai válság megoldásához, a helyzet rendezéséhez „egységkormányra” van szükség. Martonyi, akit a távirati iroda idézett, az ország jövője körüli „geopolitikai versengés” leállítását sürgette, szintén a konferencia Ukrajnával foglalkozó panelbeszélgetésén elmondott felszólalásában.
„Sokkal nagyobb a tét, sokkal súlyosabb az ügy, a polgárháború és az ország dezintegrációja fenyeget”, ami katasztrófa lenne Ukrajna számára, de „nagyon-nagyon súlyosan érintené akár a keleti, akár a nyugati szomszédokat is”, hangsúlyozta. Már a tavalyi, 49. fórumon elhangzott: egyre több a világban a válságövezet, s ezeknek a konfliktusoknak nincsen jó, legfeljebb kevésbé rossz megoldása. Idén a konferencia pénteki nyitónapja egybeesett azzal is, hogy Genfben sikertelenül zárult a szíriai kormány és az ellenzék közötti béketárgyalások első köre, s humanitárius téren sem sikerült gyakorlatilag semmit sem elérni.
Mindezeket a bajor fővárosban is elismerve Lakhdar Brahimi ENSZ-megbízott arra biztatta a nagyhatalmakat, gyakoroljanak nyomást a szemben álló felekre, hogy – mint reméli – február 10-től komolyan tárgyaljanak egymással. Ennek érdekében a konferencia margóján Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is tárgyalásokat folytatott Kerryvel és annak orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. Turki el-Fejszál herceg, a szaúdi hírszerzés volt feje egy panelbeszélgetésben népirtással vádolta meg a szíriai kormányt, míg McCain úgy vélte, az USA még beavatkozhat a szíriai polgárháborúba. Steinmeier a német elképzelést ismertetve elismerte, Oroszország nélkül sem az iráni, sem pedig a szíriai kérdésnek nincsen megoldása. Mose Jaalon izraeli védelmi miniszter úgy fogalmazott, a közel-keleti térség tartósan instabil, forrongó része marad a világnak, konfliktusait a síiták és a szunniták ellentéte határozza meg.
FOTÓ: REUTERS LUKAS BARTH
Ukrajna: Rigában kezelik tovább a megvert és megkínzott ellenzékit
A múlt héten elfogadott amnesztiatörvény eltörlését és saját változatának elfogadását követeli az ukrán ellenzék. Mint Vitalij Klicsko, az UDAR párt ökölvívó-világbajnokból lett elnöke a kijevi Függetlenség terén, a Majdanon tegnap délután összegyűlt 10-15 ezer tüntető előtt kijelentette: a demonstrációk során őrizetbe vettek feltétel nélküli szabadon bocsátását akarják elérni. A kormánypárti szavazatokkal elfogadott jogszabály ugyanis a tiltakozóakciók korlátozásához, egyebek közt az elfoglalt középületek kiürítéséhez köti a tüntetések büntetőeljárás alá vont, de súlyos bűncselekményekkel nem gyanúsított résztvevőinek kiengedését.
Úgy tűnik azonban, hogy a fogdák egy részének ajtaja így is megnyílt. Legalábbis az UNIAN hírügynökség jelentése szerint az ellenzék másik vezére, a Batykivscsina (Haza) párt vezetője, Arszenyij Jacenyuk azt mondta, hogy a megmozdulások 122 aktivistája már visszanyerte szabadságát, de 116 még rács mögött van. Jacenyuk arról is beszámolt a nagygyűlésen, hogy egy a müncheni biztonsági értekezleten született megállapodás értelmében nemzetközi közreműködéssel, az Európa Tanács képviselőinek bevonásával alakul bizottság a tiltakozók ellen elkövetett bűncselekmények kivizsgálására.
Egy ilyen, a tüntetők által a rendőrségnek tulajdonított támadás áldozata lett az autós kormányellenes tüntetéseket szervező Avtomajdan egyik vezetője, Dmitro Bulatov. A 35 éves férfi, aki egy hétre eltűnt, majd súlyos sérülésekkel került elő, miután állítása szerint orosz akcentussal beszélő ismeretlenek elrabolták és megkínozták, külföldön gyógyulhat tovább. Erről is Münchenben született egyezség, az ellenzék ugyanis attól tart, hogy Bulatovot letartóztathatják, hiszen a rendbontások egyik szervezőjeként körözik a hatóságok, és gyanúsítottként is ki akarják hallgatni.
Tegnap azonban megszüntették ellene az eljárást, este már el is hagyta Kijevet, hogy egy rigai kórházban kezeljék. Aktivizálódik a hatalom is. A Viktor Janukovics államfő mögött álló Régiók Pártja alapszervezeti vezetőinek gyűlésén, Harkovban Ukrán Front néven társadalmi szövetséget hoztak létre. Céljuk az őket körülvevő „információs blokád” áttörése, követelik a kormányellenes csoportok által megszállt közterületek és állami, önkormányzati hivatalok kiürítését. Ezek felszabadítására és őrzésére „népi gárdát” hoznak létre, és részt akarnak venni az államfő és az ellenzék közötti tárgyalásokban is. (P. Cs.)
