Zuhan a hrivnya
Amit a több hónapja tartó súlyos belpolitikai válság csak tovább fokoz.
A világ egyik vezető hitelminősítője, a Standard & Poor’s (S & P) a spekulatív sáv mélyére, a befektetésre nem ajánlott kategória aljára minősítette vissza kedden az országot. A CCC-s sáv rendkívüli fizetési kockázatokra figyelmezteti a befektetőket. Az S & P nem az első, amely ilyen veszélyt jósol, a Moody’s már tavaly ősszel ugyanilyen értelmű leminősítést hajtott végre.
A kiélezett helyzetben minden centre szükség van. Szerhij Arbuzov ügyvezető kormányfő szerdán bejelentette, hogy Ukrajna nagyon rövid időn belül megkapja az Oroszország által még múlt december közepén beígért pénzügyi támogatás második részletét. A szóban forgó megállapodás értelmében Moszkva 15 milliárd dollár értékben vásárol ukrán kötvényeket, emellett legalább négymilliárd dollár éves megtakarítást eredményező engedményt ad az Ukrajnába exportált orosz földgáz árából – írta az MTI.
Oroszország múlt december végén hárommilliárd dollárnyi ukrán eurókötvényt vett. A kétéves lejáratú adósságpapír éves kamata öt százalék volt. Ugyanennyi lesz az Oroszországnak szánt újabb kötvény kamata is – közölték pár napja Kijevben.
Ukrajnában sokan kisebb csodát vártak a meghiúsult EU-társulási szerződéstől, amelynek „bukása” az erőszakba torkolló kormányellenes tüntetéssorozat egyik kiváltó oka volt. A komoly versenyképességi gondokkal küszködő ukrán gazdaságon a kereskedelmi könnyítések alig segítettek volna, ellenben az európai cégek a korábbinál sokkal kedvezőbb feltételekkel vihették volna be áruikat az ukrán piacra. Ez viszont tovább növelte volna Ukrajna amúgy is tekintélyes külkereskedelmi deficitjét – derül ki a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzéséből.
Ukrajna legnagyobb kereskedelmi partnere Oroszország, Kína és Kazahsztán. Az EU-ból viszont Németország, mintegy 400 német cég több mint ötmilliárd eurót ruházott be ukrajnai vállalkozásokba. A kereskedelmi mérleg elég egyoldalú: a németek több mint 5,5 milliárd euró értékű árut exportálnak, és mindössze 1,5 milliárd euró értékben vásárolnak termékeket. A magyar–ukrán kereskedelmi forgalom tavaly négymilliárd dollár körül mozgott. Az együttműködés három fő területe a mezőgazdaság, az energetika és a közlekedés. Magyarországról elsősorban magasan feldolgozott termékeket, például gyógyszereket visznek az ukrán piacra, míg a keleti szomszédtól vas- és acéltermékeket, illetve az ottani atomerőművekben előállított áramot exportálnak hazánkba.
