Ezeket a belgrádi helyhatósági voksolással egy időben, március 16-án tartják meg.

Bár a szerbiai közvéleményt hónapokon át készítették fel erre a lehetőségre, Vucsics – aki egyben a Szerb Haladó Párt (SZHP) elnöke is – hosszasan mérlegelt, mielőtt állást foglalt volna. A kormányfőhelyettes végül felismerte: a kulcsfontosságú reformok elodázása és a megnyitott korrupciós ügyek bizonytalan bírósági végkifejlete miatt az idő ellene dolgozik, a pártja viszont népszerűsége csúcsán van, ezért most kell megpróbálniuk magukhoz ragadni a teljes hatalmat. Vucsics arra hivatkozik: új, „tiszta” mandátumra van szükség a reformok végrehajtásához, hogy Szerbia gyorsabban haladjon előre.

Zoran Sztojilykovics politológus szerint Vucsics úgy kalkulál: még legalább hat-tíz évig lesz hatalmon, és pontosan tudja, hogy roppant nehéz időszak elé néz a mintegy 7,3 millió lakosú ország, amelyet súlyos gazdasági válság, munkanélküliség és korrupciós ügyek sora terhel. A párt szerint ezért jobb négy év múlva választásokat tartani, mint két év múlva. Dinko Gruhonyics politikai elemző úgy véli, hogy a populista hatalmi koalíció eddig semmilyen reformot nem hajtott végre. Egyedül a koszovói kérdés kezelésében tett hatalmas előrelépést, aminek köszönhetően januárban megkezdődhettek Brüsszellel az EU-csatlakozási tárgyalások. Az SZHP célja, hogy a választások után megszabaduljon a Szerbiai Szocialista Párttól (SZSZP), és abszolút többséget szerezzen.

Noha Ivica Dacsics szocialista miniszterelnök korábban még a kabinet munkájának a folytatása mellett foglalt állást, ma már ő és a pártja is úgy véli: a koalíciós kormány új legitimitást nyerhet a választásokon. „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az előrehozott választás ne károsítsa a szerbiai reformokat, az Európai Unióval folytatott tárgyalásokat és a Koszovóval való párbeszédet” – mondta Dacsics.

A B92 nem hivatalos értesülése szerint Borisz Tadics egykori államfő, az ellenzékbe szorult Demokrata Párt (DP) tiszteletbeli elnöke úgy határozott, hogy a DP nélkül száll versenybe, és létrehozza a Demokratikus Frontot. Ebbe egybegyűjtené a DP egyes jelenlegi tagjait, az egykori demokrata párti Dusan Petrovics Együtt Szerbiáért képviselői csoportjának tagjait és a Vajdasági Szociáldemokrata Ligát; tárgyalások folynak a Liberális Demokrata Párttal is.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke és a vajdasági tartományi képviselőház elnöke már korábban bejelentette, hogy pártja ezúttal is önállóan indul a választáson. Szerinte a tartományi parlamenti választások kiírásának semmilyen formális vagy jogi oka nincs. Milos Vucsevics, a SZHP elnökségi tagja ezzel szemben arra számít, hogy az idén az előrehozott parlamenti választás mellett rendkívüli tartományi választást is tartanak majd a Vajdaságban. Szerinte a DP és a VMSZ alkotta vajdasági kormánytöbbség nemcsak a legitimitását, hanem a törvényességét is elvesztette az alkotmánybíróságnak a vajdasági statútum egyes részeinek alkotmányellenességéről szóló döntése után.

Az SZHP a választáson a polgárok 42,1 százalékának támogatására számíthat – derül ki a Faktor plus legutóbbi felméréséből. A közvéleménykutatás eredményei szerint a DP 13,9 százalékos, az SZSZP pedig 10,5 százalékos támogatottságra számíthat. Legutóbb 2012 májusában tartottak parlamenti választásokat Szerbiában, akkor az SZHP vezette koalíció 75, az akkor még Borisz Tadics vezette DP 67, az SZSZP körüli koalíció 44 mandátumot szerzett a 250-ből.

Mladics mégsem tanúskodott Karadzsics hágai perében

Sátáni bíróságnak nevezte a volt Jugoszlávia ügyeiben eljáró hágai Nemzetközi Törvényszéket Ratko Mladics, a boszniai szerbek volt katonai parancsnoka. A tábornokot Radovan Karadzsics egykori boszniai szerb elnök perében a védelem tanújaként idézték be. – Ez egy sátáni bíróság, nem ismerem el ezt a gyűlöletbíróságot – hangoztatta Mladics a keddi nyilvános tárgyaláson, de végül kénytelen-kelletlen esküt tett, miután figyelmeztették, hogy a bíróság megsértése miatt eljárás indulhat ellene.

A Karadzsicshoz hasonlóan börtönben ülő, szintén a perére váró Mladics ezután húszperces szünetet kapott, amíg a cellájából elhozzák a műfogsorát, hogy jobban és érthetően tudjon beszélni. A fogsort meghozták, ő mégis meggondolta magát, és közölte: egészségi okokból nem tanúskodik, meg azért sem, mert nem akar a saját ügyének ártani vele. Volt felettesének minden feltett kérdésére ezt a választ adta, akkor is, amikor Karadzsics megkérdezte tőle: „Tájékoztatott-e engem szóban vagy írásban arról, hogy a srebrenicai fogvatartottakat ki fogják végezni?” Srebrenicában nyolcezer muzulmán férfit és fiút mészároltak le a vád szerint.

Mladics ügyvédje, Branko Lukics – védence egészségi állapotára hivatkozva – még egyszer megpróbálta lebeszélni a bíróságot a vádlott tanúként való kihallgatásáról. Mint mondta, Mladics „nincs olyan állapotban, hogy tanúskodjon”, memóriazavarban szenved, s „nem tud különbséget tenni valóság és fikció között”. A 68 éves Karadzsics és a 71 esztendős Mladics egykori boszniai szerb hadseregparancsnok a két fő vádlott az 1992–1995-ös boszniai háború alatt elkövetett háborús bűnök ügyében, népirtás és etnikai tisztogatás ellenük a vád. (Hirado.hu)