Elnökválasztás sürgősséggel
Noha szombatra különleges biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, Muhammad Ibrahim belügyminiszter biztatta az egyiptomiakat, ne féljenek kimenni az utcára az évfordulós megemlékezésekre. Kairóban a katonai irányítású jelenlegi hatalom hívei, illetve annak ellenzői között összecsapásokra került sor, és mind a fővárosban, mind pedig a második legnagyobb településen, a tengerparti Alexandriában számos tüntetőt vettek őrizetbe, jelentették a hírügynökségek. A BBC helyszíni tudósítása szerint a kormánypárti megmozdulásokon nagy hangsúlyt kapnak az iszlamistaellenes megnyilvánulások annak nyomán is, hogy a katonai hatalom nemrég a föld alá szorította a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalmat, és fellép annak képviselőivel szemben. Eljárás folyik Mohamed Murszival, a 2012-ben, az egyiptomi történelemben példátlanul demokratikusan hatalomra jutott, de tavaly megdöntött iszlamista elnökkel szemben is; pere azzal a szándékkal is folyik megfigyelők szerint, hogy a hatalom példát statuáljon vele. A Testvériségnek több száz szimpatizánsát megölték már, és ezreket börtönöztek be közülük. – Az Egyesült Államok ismételten minden felet az erőszak elítélésére és megelőzésére szólít fel, közölte a Fehér Ház, hozzátéve, „minden egyiptomi számára világos kell, hogy legyen: az erőszak nem mozdította elő Egyiptom politikai átmenetét, és nem is fogja. A folytatódó zavargások és az erőszaknak a megmozdulásokhoz kapcsolódó spirálja kárt okoz az ország politikai és gazdasági stabilitásának”. Pénteken robbantásos merényletek sorát követték el, ezek számos halálos áldozattal jártak. A támadásokat a nemzetközi közösség elítélte.
Ellentmondásos hírek jelentek meg eközben vasárnap egy, a Sínai-félszigeten elkövetett rajtaütésről, amelyben négy egyiptomi katona vesztette életét. Egy szemtanú szerint a fegyveresek az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez kötődő, Anszár Beit al-Makdisz elnevezésű dzsihádista csoportra jellemző ruhát viseltek, jelentette az MTI. Előzőleg a Hvg.hu hírportál magyar áldozatokról számolt be, majd levette honlapjáról a tudósítását, újat közölt, és elnézést kért a hibáért. A Honvédelmi Minisztérium azt írta a honlapján is olvasható közleményben: jól vannak az Egyiptomban szolgáló magyar katonák és rendőrök, akik nem voltak érintettek a Sínai-félszigeten történt incidensben, amelyről a hazai és a nemzetközi sajtó beszámolt. – Mindemellett példátlan, és rendkívül felelőtlen az újságírói gyakorlat, amely erre vonatkozó hiteles információk hiányában magyar katonák halálhírét kelti – tette hozzá a tárca. A Magyar Honvédség 1995 óta vesz részt a Közel-Kelet egyik legfontosabb békemissziójában. A kontingens létszáma 42 fő. Magyarokat érintő incidensre legutóbb 2013 áprilisában került sor; ekkor az állomány egyik tagját szolgálatteljesítés közben rabolták el, és tartották rövid ideig túszul beduin fegyveresek, emlékeztetett a HM. Az esetet követően jelentősen szigorítottak a biztonsági szabályokon, amelyhez a magyar katonák is gyorsan alkalmazkodtak – tette hozzá.
Öten meghaltak ezenkívül egy másik tragédiában a hétvégén, amikor lezuhant egy katonai helikopter a félszigeten.
– A három évvel ezelőtti politikai gátszakadás óta nincsen nyugalom Egyiptomban: a konszolidációt nem sikerült megteremteni, a politikai erők rendkívül megosztottak. Az ellentéteket minden bizonnyal hosszú ideig nem tudják majd tompítani, áthidalni. Ehhez járul, hogy Észak-Afrika nyugati részéről Irakig az egész tágabban vett Közel-Kelet mozgásban van, ami visszahat Egyiptomra is – mondta lapunknak adott értékelésében Gazdik Gyula, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. A biztonságpolitikai szakértő emlékeztetett, az uralmon lévő politikai elit nagy jelentőséget és utólagos legitimációs erőt tulajdonított a január 14–15-i, az alkotmányról tartott népszavazásnak. Ezen ugyan az igenek 98 százalékos többsége született az iszlamista bojkottot követően, de 40 százaléknál is alacsonyabb részvétel mellett. – A január 25-ét megelőző baljós előjelek és a hétvégi erőszak mellett a helyzetet nagymértékben súlyosbítják az al-Kaidához köthető szervezetek támadásai. Ez a fenyegetés nemcsak a Sínai-félszigetre korlátozódik, hanem a Szueztől nyugatra eső területekre is, felvetve a kérdést, korlátozhatják-e majd a csatorna forgalmát is – mondta Gazdik.
