Egymással harcolnak a szélsőségek
Újévre kiengedték, de nem tért vissza a rács mögé. A hírhedt November 17-e marxista terroristacsoporthoz tartozó férfit 2003-ban ítélték el. A szervezet közel három évtizedes fennállása alatt 103 merényletet követett el, 23 ember halálát okozva. Kszirosz megnyilatkozásai kapcsán elemzők úgy vélik, hogy nem csupán üres szavakról van szó, a görögöknek van mitől tartaniuk. Egy csoportnak különösen ébernek kell lennie: Kszirosz kiemelte a szélsőjobboldalt, és megesküdött, hogy harcolni fog a fasizmus ellen. Ha valóban akcióba lendül, ez ismét felszíthatja a szélsőségek közötti feszültséget, amely az utóbbi fél évben – mind a szélsőbal, mind a szélsőjobb táborában elkövetett gyilkosságok után – kiéleződött.
Janisz Konsztantinidisz politológus azonban egyelőre nem tart a szélsőségek szította „polgárháborútól”. – Nincs bizonyíték semmilyen nagyobb társadalmi mozgolódásra, így nem valószínű, hogy a két tábor összecsap – mondta a Népszabadságnak a Makedón Egyetem professzora. A radikális baloldali csoportoknak politikailag nincs veszítenivalójuk. A szélsőjobb motorja, az Arany Hajnal viszont többet akar szerezni a jelenlegi 18 mandátumnál a 2016-os választásokon.
A háborúskodás nemcsak kommunikációs szempontból lenne kockázatos a gazdasági válság óta még népszerűbb pártnak, hanem stratégiailag is. Míg a „hangoskodó”, anarchista csoportok továbbra is marginális jelenségnek számítanak, a szélsőjobbnak egy megerősödött baloldallal kell szembenéznie mind a tömegek, mind pedig a pártpolitika szintjén.
Bár Görögország eleve komoly baloldali hagyománnyal bír, a 2008-as események – egy rendőr megölt egy 15 éves diákot – és az azt követő tüntetések mostanra felduzzadt tábort hoztak létre. Ennek tagjai Janisz Babuliasz görög oknyomozó újságíró szerint nem is feltétlenül definiálják magukat politikai értelemben radikális baloldaliként – inkább antifasisztaként –, ám egyértelműen a szélsőjobbal szemben határozzák meg magukat. Ez a komoly bázis fiatalokat, időseket, középosztálybeli családapákat és -anyákat egyaránt a soraiban tudhat, és ha kell, kikergetik a szélsőjobbot az athéni negyedekből. – Az Arany Hajnal képtelen bármit is csinálni, ha nincs ott a rendőrség, hogy védelmet nyújtson nekik – mondja.
Pedig nyílt titok, hogy a görög rendőrség nagy része szimpatizál a szélsőjobbal, s az sem ritka, hogy védelmet nyújtanak és információt szolgáltatnak a tagoknak. Egyesek szerint az igazságszolgáltatási rendszer sem lép fel egyértelműen a szélsőjobboldal ellen. De hiába az esetleges támogatás az államhatalom részéről, az Arany Hajnalnak nemcsak a növekedő baloldali táborral, hanem egy erősödő politikai párttal is szembe kell néznie.
A radikális baloldali pártok koalíciójából létrejövő Sziriza jelenleg a legnagyobb ellenzéki erő. A megkérdezett szakértők szerint, ha volt is kapcsolata erőszakos anarchista szervezetekkel, ennek politikai megfontolásból véget vetett, és ma már csak a retorikája és a programja kapcsán lehet radikálisnak nevezni. A 2004-ben alakult párt jól teljesített a tavalyi választásokon, és 72 helyet szerzett magának a parlamentben.
A Sziriza vezetője, Alekszisz Ciprasz évek óta keményen támadja a trojkát, barbárnak nevezi a mentőcsomagokért cserébe támasztott feltételeket. Választási ígéretei között szerepelt a hitelfizetés befagyasztása és a mentőcsomagok feltételeinek újratárgyalása. A válságot leginkább megsínylő görög társadalom jó része szimpatizál a Sziriza nézeteivel, de hogy a többség egy radikális párt kezébe adja-e a sorsát a következő választásokon, egyelőre talány.
A Glasgow-i Egyetemen nemzetközi kapcsolatokat tanító Georgiosz Kariotisz szerint nem valószínű, hogy a jelenlegi (a jobbközép és a balközép koalíciójából létrejött) kormány kihúzza a következő választásokig. Az viszont kérdéses, hogy a Sziriza ebből előnyt kovácsol-e magának. – Ez nagyrészt attól függ, hogy a Sziriza képes lesz-e meggyőző alternatívát nyújtani a válság megoldására. Az elmúlt választásokon a párt nagyon feljött, mert sikerült a nehéz anyagi helyzetben lévő, dühös és a régi rendszerben csalódott szavazókat maga mögé állítania. Nem tudott azonban megfelelő alternatívát felmutatni – magyarázta lapunknak a szakértő.
