A hatalom az ellenzék válaszára vár, az ellenzék viszont további engedményeket követel Ukrajnában, miután szombaton kormányzati posztokat ajánlott fel vezetőinek az államfő. Viktor Janukovics javaslata értelmében Arszenyij Jacenyuk, a Batykivscsina (Haza) párt parlamenti frakcióvezetője ülhetne a miniszterelnöki székbe, helyettese pedig az Udar (Ütés) párt első embere, Vitalij Klicsko, az ismert ökölvívó lehetne. Az elnök abba is beleegyezett, hogy térjenek vissza a 2004-es alkotmányhoz, amely az államfőnek a mostaninál kevesebb, a kabinetnek viszont több jogot ad. A kormányellenes erők az immár több mint két hónapja tartó tüntetések résztvevőinek büntetlenséget biztosító amnesztiatörvény elfogadását is követelik. Erre viszont Janukovics csak akkor lenne hajlandó, ha a tiltakozók elhagynák az általuk elfoglalt középületeket mind Kijevben, mind az ország más régióiban. A vidéki közigazgatási hivatalok elleni támadások ugyanis a hét végén is folytatódtak, és az államfő hátországának számító keleti országrészre is átterjedtek. Nincs egyetértés a szabadságjogokat korlátozó törvények sorsáról sem; ezek váltották ki az újabb tüntetéshullámot. Az ellenzék eltörölné, az elnök viszont csak módosítaná őket, ám a vezető kormányerő, a Régiók Pártjának (PR) egyik képviselője már beterjesztett a parlamentnek egy az új jogszabályokat érvénytelenítő törvényjavaslatot.

Jacenyuk egykori gazdasági és külügyminiszterként, majd parlamenti elnökként sokkal több államigazgatási tapasztalattal rendelkezik, mint Klicsko, az ellenzéki erők legnépszerűbb, ám a politikában még kevésbé járatos vezére. Előbbi kijelentette: „finoman szólva” sincsenek elragadtatva a javaslatoktól. Mint mondta, nem vetik el, de nem is fogadták el őket. Döntés a három ellenzéki erő részvételével – vagyis a nacionalista Szvoboda párt bevonásával – születik. Janukovicsnak valószínűleg az a célja az indítvánnyal, hogy megossza a felelősséget az ellenzékkel. Annak vezetőire bízná a kormányzati munkát, alighanem abban a reményben, hogy sokat ők sem tudnak javítani az ország helyzetén. Így a jövő év tavaszán esedékes elnökválasztásokig javulhatnának a hivatalban lévő államfő vagy valamely más PR-jelölt esélyei. A Bild am Sonntag német lapnak nyilatkozva ezért nevezte Klicsko „mérgezettnek” az elnöki indítványt. Erre utalt Jacenyuk, amikor azt mondta: a csőd szélén álló országot, kifosztott államkasszát, totális káoszt kellene átvenniük, és ezért ragaszkodik mindenképpen az előre hozott elnökválasztáshoz az ellenzék. Ugyanakkor közölte: készek felelősséget vállalni Ukrajna sorsáért, de csak a saját feltételeikkel. Szavai szerint alá kellene írni a társulási szerződést az Európai Unióval, amire – mint Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke közölte – Brüsszel továbbra is készen áll, és szabadon kellene bocsátani a politikai foglyokat, köztük Julija Timosenko volt kormányfőt.

A hét végén kisebb összetűzések voltak Kijevben. A tüntetések központjában, a Függetlenség terén vasárnap nem rendezték meg a szokásos „népi gyűlést”, mert a harcok egy áldozatának gyászszertartását tartották. Hajnalban megostromolták viszont az Ukrán Ház nevű kulturális központot, ahol rendőrségi egységek állomásoztak. A tüntetők attól tartottak: a kormánynegyedhez közeli épületből támadás érheti őket, ezért megpróbálták elfoglalni. Bár akciójuk nem járt sikerrel, képviselők, köztük Klicsko közbenjárására a rendfenntartók végül elhagyták az Ukrán Házat.

Aggodalmának adott hangot vasárnap a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára amiatt, hogy hírek szerint ultraradikális csoportok indultak Nyugat-Ukrajna több megyéjéből Kárpátaljára.

– Egyelőre ott még nem tartunk, hogy a magyar közösséget közvetlen támadás érte volna. De úgy gondoljuk, amennyiben a fejlemények Kárpátalján is erőszakos fordulatot vesznek, mindenképpen megvan az esélye annak, hogy olyan irányban eszkalálódik a helyzet, amelyben a magyar kisebbség is céltáblává válik – mondta Takács Szabolcs az MTI-nek.