Ez azt hivatott bizonyítani: Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere szisztematikusan kínzott meg tömegeket, mielőtt végzett volna velük. Az öbölbeli Katar – Szaúd-Arábia mellett – a szíriai lázadók elkötelezett támogatója. Éheztették, verték, fojtogatták a szíriaiak a foglyokat, és áramot is vezettek a testükbe; erről árulkodnak a sok esetben csontsovány, kelésektől, sebektől elcsúfított holttestek.

A mintegy 55 ezer fotót tartalmazó sorozatot egy Caesar néven emlegetett volt szíriai katonai rendész állította össze, majd USB-meghajtón csempészte ki, állítják. A jelentéstevők „szörnyű sebesülésekről” beszélnek, az áldozatoknak borzalmas szenvedéseket kellett kiállniuk, állítják. A rettenetes fotók alighanem fokozzák a nyomást Aszad rendszerére egy nappal azelőtt, hogy a Genf melletti Montreux-ben szerdán megkezdődne negyven ország és több nemzetközi szervezet részvételével a békekonferencia a 2011-ben kirobbant, majd polgárháborúvá fajult szíriai konfliktus lezárásáról.

A háború eddig mintegy 130 ezer áldozatot szedett már. A Human Rights Watch emberjogi szervezet kedden bírálta a nagyhatalmak tehetetlenségét, hogy képtelenek megakadályozni a civilekkel szembeni erőszakot. Ha egy gyors megállapodás valószínűsége nem is, de legalább az érdemi genfi tárgyalások esélye nőtt kedd virradóra, amikor is Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár visszavonta az Aszad-párti Irán meghívását. Ezzel biztosította viszont az ellenzéki Szíriai Nemzeti Koalíció részvételét, amely megszavazta ugyan múlt szombaton a jelenlétét, később azonban azzal fenyegetett: távol marad, ha Teherán képviselői is ott ülnek majd az asztalnál.

John Kerry amerikai külügyminiszter előzetesen szorgalmazta Irán meghívásának visszavonását. Orosz kollégája, Szergej Lavrov viszont hibának nevezte Ban pálfordulását, ha szerinte ez nem jelent is „katasztrófát” – jelentették a hírügynökségek. Az ENSZ-főtitkár, aki kedden már meg is érkezett Svájcba, szóvivője útján csalódását fejezte ki amiatt, hogy az újabb iráni megnyilatkozások már nem tükrözték azt a korábbi ígéretet, miszerint az iszlám köztársaság is elfogadja a 2012-es, Genf–1 kommünikét.

Ez utóbbi értelmében a nemzetközi közösség célja egy átmeneti kormány előkészítése a polgárháború lezárására. A megfogalmazás, ha burkoltan is, de magába foglalja Aszad távozását. Megfigyelők szerint elhúzódó egyeztetésekre lehet számítani a Genf–2 néven emlegetett békekonferencián is, és leghamarabb olyan eredmények várhatóak, mint esetleg segélyfolyosók kialakítása, részleges tűzszünet vagy fogolycsere a szembenálló felek között. Utóbbiakat Damaszkusz maga is ajánlotta nemrég.

– Nagyon kedvezőtlen előjelekkel kezdődik meg a svájci fórum, a legfontosabb fejlemény maguknak a tárgyalásoknak az elindulása – mondja lapunknak Gazdik Gyula. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa ezzel az Irán részvétele körüli huzavonára, az Aszad-rendszer rémtetteit dokumentáló jelentésre, valamint a halálos áldozatokat is követelő keddi bejrúti robbantásra utalt. Ez utóbbit az al-Kaida terrorszervezethez kötődő, eddig a szíriai tevékenységéről ismert, iszlamista an-Nuszra Front vállalta magára.

Gazdik szerint – akit a montreux-i felállás az 1991-es madridi közel-keleti egyeztetések forgatókönyvére emlékeztet – „a klasszikus diplomáciai szabályok érvényesek ilyenkor: a felek először nagyon keményen juttatják kifejezésre álláspontjukat, majd abból csak lassan engednek”. Damaszkusz várhatóan az általa terrorizmusnak nevezett lázadótevékenységet ostorozza majd.

Tűzoltók akcióban Bejrútban, ahol a pokolgépes merénylet célpontja ismét az Irán támogatását élvező síita Hezbollah főhadiszállása volt