Hős vagy terrorista volt Gavrilo Princip?
A nagy háború végeredményben itt kezdődött: Szarajevóban dördült el Gavrilo Princip szerb gimnazista pisztolya, amely megölte Ferenc Ferdinándot, a Monarchia trónörökösét és feleségét, Zsófia főhercegnét. Az esemény világesemény volt, véget ért a hosszú XIX. század. Boszniában a történészek úgy vélték, itt az ideje, hogy az eseményt tudományosan megvitassák. Néhány napja jelentették be a szarajevói egyetem történettudományi intézetében, hogy huszonhat ország száznál több tudósa tart majd e kérdésben előadást a június 19-én kezdődő tanácskozáson.
Az esemény szervezésében hat európai tudományos intézet vesz részt, köztük az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja. Husnija Kamberovic, a szarajevói történettudományi intézet igazgatója azt mondta, kizárólag tudományos (és nem politikai) tanácskozást akarnak, és ezt garantálja a résztvevők névsora. Az egyszerű emberek tapasztalataira, a frontkatonák életére, a háború fogadtatására akarnak összpontosítani. A professzor hozzátette, hogy azok a kérdések érdeklik őket, amelyeket ma ellentmondásosnak tartanak.
Ilyen ellentmondásos ügy Gavrilo Princip személye, szerepének értékelése. (Amikor az 1980-as években először jártam a bosnyák városban, a merénylet színhelyén emléktábla, múzeum volt. Úgy emlékszem, az aszfalton megörökítették a hősként tisztelt Princip lábnyomát, ahonnan lelőtte a nyitott autóban kocsikázó trónörökösi párt. Ez eltűnt, és az emléktábla szövege is igencsak semleges lett.) Husnija Kamberovic azt mondta, párbeszédet szeretnének kezdeni, mert olyan új dokumentumok kerültek elő, amelyek lehetővé teszik, hogy a szarajevói merényletet más perspektívából nézzük.
Vera Katz, aki ugyanebben az intézetben dolgozik, azt nyilatkozta, hogy a merénylet körülményeit alaposan feldolgozták a történészek. Az 1990-es évek, Jugoszlávia szétesése óta azonban az események új értelmezést is kaptak. Kicsoda Gavrilo Princip, nemzeti hős vagy terrorista? – tette fel a kérdést. A bosnyák történészek szerint a szarajevói merénylet az első államilag szervezett és finanszírozott terrorcselekmény a modern történelemben.
Eddig sem volt titok, hogy az „Ifjú Bosznia” nevű szervezet, ahová Princip és társai tartoztak, a szerb vezérkar pénzéből tartotta fenn magát. Háttere a Fekete Kéz, más néven Egyesülés vagy halál nevű titkos szervezet volt. Ezt a szerb katonai hírszerzés vezetője, az Ápisz néven ismert Dragutin Dimitrijevics ezredes irányította. Ő szolgáltatta a fegyvereket is a merénylethez. A történészek tisztában vannak vele, hogy Princip és társai szerepének ilyen értelmezése feszültségeket gerjeszt. Amir Duranovic, a szarajevói egyetem oktatója emlékeztetett rá, hogy az ország szerb részének (Republika Srpska) egyetemeiről egyetlen történész sem jelentkezett be, mert Milorad Dodik boszniai szerb kormányfő ezt nyíltan megtiltotta nekik.
A konferenciáról Dodik azt nyilatkozta, hogy az „új Szerbia elleni propagandatámadás, amelynek az a célja, hogy meghamisítsa a történelmet”. A tanácskozásról távol maradnak Szerbia és Montenegró történészei is. Feltehetően szerveznek egy másik, a szarajevóival versengő konferenciát is ugyanebben a témában. Ezt Slobodan Soja boszniai szerb történész, politikus nevéhez kötik, aki francia támogatással akarja értelmezni a merényletet. Soja korábban felháborodott, hogy a konferenciát csak a „vesztes államok” képviselői szervezik, és élesen tiltakozott amiatt, hogy Szarajevóban emlékművet állítanának a száz éve megölt trónörökösnek.
Hogy ez mennyire érzékeny ügy a Nyugat-Balkánon, jelzi, hogy a nagy háború kirobbanásának századik évfordulója Milorad Dodik és Ivica Dacsics szerb kormányfő találkozójának is témája volt a hó elején. A két szerb politikus tiltakozott a háborút kirobbantó merénylet újraértelmezése miatt. Azt is bejelentették, hogy Kelet-Szarajevóban (a város szerbek ellenőrizte elővárosában) és Belgrádban szobrot emelnek Principnek.
A szerb hatalom egyébként is felettébb érzékenyen reagál a kérdésre. A balkáni háborúskodás verbálisan tovább tart. Tomiszlav Nikolics köztársasági elnök a szerb hadsereg tisztiiskolásai előtt beszélt arról, hogy a háború kitörésének századik évfordulója alkalmából Szerbia elleni hadjárat folyik. A szerb sajtóban pedig azon háborognak, hogy állítólag emlékművet állítanak Ferenc Ferdinándnak és Zsófiának a szarajevói Latin hídon, amelyet a jugoszláv időkben Princip hídnak neveztek.
A történészek igyekeznek nem beszélni az indulatok igazi hátteréről. A Princip pisztolylövéseivel elkezdődött háború átrajzolta Európa térképét, és új államokat hozott létre. Ezekből kettő, Jugoszlávia és Csehszlovákia 1990 után megszűnt. Jugoszláviában azonban a válás rettenetes volt, különösen Bosznia-Hercegovinában, ahol az egész elkezdődött. A merényletet a lakosság egy része ma is hőstettként, a másik fele terrorként éli meg.
Dubravka Sztojanovics szerb történész az AFP-nek nyilatkozva nem fogadja el a merénylő boszniai értelmezését, miszerint ő „szerb terrorista”, a szerb vezérkar titkos szervezetének eszköze lett volna. Szerinte Princip „jugoszláv nacionalista volt”, aki az Osztrák–Magyar Monarchia ellen küzdött. Az Ifjú Boszniának pedig voltak muzulmán bosnyák, horvát tagjai is – állítja. „Princip politikai kizsákmányolásra tökéletesen alkalmas alak.” A háború tehát folytatódik.
