EU-szkeptikusok: Lerombolnák a brüsszeli falat
A luxemburgi politikus asszony – aki egyszerre vette célba az Európai Bizottság elnöki posztját és az Európai Parlament elnöki székét a májusi EP-választásokon – úgy véli, hogy a legjobb fegyver az euroszkeptikusok ellen, ha az Európai Unió politikai integrációja felgyorsul, és mihamarabb megvalósul az Európai Egyesült Államok. Ennyire egyértelműen föderalista felszólítást ritkán engednek meg maguknak vezető európai politikusok, hiszen úgy tűnik: a választók jelentős része éppen hogy elítéli a mind szorosabb integrációt. Ám Brüsszelben azt is mindenki tudja, hogy Reding asszony szeret nagyokat mondani.
Partnerre esetleg Guy Verhofstadt belga politikusban talál, aki a liberális frakciót vezeti az Európai Parlamentben. Verhofstadt szerint is a „több Európa” a válasz az EU reformjának igényére, és néhány éve ezt könyvben is megfogalmazta Daniel Cohn-Bendit zöldpárti politikussal. Verhofstadt indul a páneurópai liberális párt vezető jelöltjének posztjáért, de több politikussal, köztük Olli Rehn EU-biztossal kell megmérettetnie magát. Ráadásul úgy tűnik, hogy az EP-ben leginkább föderalista-párti liberálisok súlyos vereséget fognak szenvedni Németországban és Nagy-Britanniában is.
A Nigel Farage vezette euroszkeptikus UKIP (Egyesült Királyság Függetlenség Pártja) az európai választásokat mérő felmérések szerint nemcsak a liberálisokat, de a konzervatívokat is megelőzi. A Reuters – a You-Gov felmérését ismertetve – közli, hogy a válaszadók 26 százaléka szavazna a UKIP-ra májusban, míg a torykra csak 23 százalék voksolna. A Munkáspárt 32 százalékkal nyerne, míg a liberálisok elveszíthetik minden EP-képviselői helyüket (a válaszadóknak csupán 9 százaléka szavazna a kormánykoalíciót alkotó pártra). A közvélemény-kutatások szerint az Európa- és bevándorlásellenes Farage a második legnépszerűbb politikus a szigetországban, David Cameron kormányfő mögött.
Jól jönnek Farage-nak az európai politikusok kirohanásai: nem hagyja ki, hogy ne a saját érveinek alátámasztására használja fel Reding megnyilatkozását sem. – Reding asszony felfedte, hogy valójában mi között kell választaniuk a briteknek májusban – mondta a politikus.
Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője az év elején közölte: pártja és a többi nemzeti párt mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy minden további európai integrációt megakadályozzon. – Le kell rombolni a „brüsszeli falat”, ahogy a berlini fal is leomlott – mondta a Financial Times szerint. Külön kiemelte az Egyesült Államok és az Európai Unió között zajló szabad kereskedelmi tárgyalásokat, amelynek szerinte „semmi haszna” Franciaország számára. Le Pen a felmérések szerint az európai választásokon nemcsak Francois Hollande elnök Szocialista Pártját, hanem az ellenzéki jobboldali UMP-t is megverné.
Miközben Le Pen tavaly ősszel választási együttműködést kötött a holland euroszkeptikus Szabadságpárttal, amelyet a világosszőke hajáról jól felismerhető Geert Wilders vezet, Farage szeretné távol tartani magát az egykor antiszemita Nemzeti Fronttól. Az EP-képviselő Marine Le Pen viszont mindig „barátjaként” emlegeti a UKIP vezetőjét, amely párt a francia politikusnő szerint hozzá nagyon hasonló politikát folytat a „Szovjet Európai Unióval” szemben. Le Pen az olasz Északi Ligát, az osztrák Szabadságpártot és a belga Vlaams Belangot (Flamand Érdek) sorolja még a szövetségesei közé.
A brüsszeli vezetők közül néhányan visszafogottan, a nemzeti politikusok közül pedig még annál is kevesebben hallatják a hangjukat Európa védelmében. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az év elején Athénban, a száz éve kezdődött első világháborúra utalva figyelmeztette az euroszkeptikusokat: „Eddig semmilyen más politikai konstrukció nem bizonyult jobbnak az élet megszervezésében, a világ barbárságának visszaszorítására” – mondta az európai integrációról. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke még tavaly év végén közölte: „Nem szabad megengednünk, hogy az euroszkeptikusok monopolizálják az európai választást a hamis vitájukkal, amelyben csak igent vagy nemet lehet mondani Európára.” Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter az év elején úgy nyilatkozott Athénban, hogy szembe kell szállni az „agyatlan euroszkeptikusokkal”, mert az EU számára veszélyesek lehetnek.
Az Európa-párti politikusoknak el kell kerülniük az euroszkeptikus pártok állította csapdát: szélsőségekben beszélni Európáról. Reding belesétált a csapdába. Mindenesetre az euroszkeptikusok jelentette veszély egyesek szerint túldimenzionált, hiszen a választások után aligha tudnak majd együttműködni a nemzeti – esetenként nacionalista – csoportok. Elég azonban, ha az integrációt érintő ügyeknél zárnak össze. Ezért is valószínű, hogy az EP-ben a választások után a hagyományos pártcsaládok széles koalíciójára lesz szükség, ha az európai építményt tovább akarják építeni.
