Magyarországon is van már föderalista párt, amely nem rajong vakon az unióért
Ám mindez nem bátortalanítja el a januárban megalakult párt másik elnökségi tagját, a 25 éves Darabos Ágnest sem. – A jelenlegi rendszer nem működik, ez világos. El kell tehát dönteni, hogy szükség van-e az EU-ra. Szerintünk a válasz egyértelműen igen – érvel, és nem titkolja, hogy ő mélyen hisz az európai gondolatban.
Már a szakdolgozatát is az európai identitásból írta Ágnes, aki tavaly végzett a Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán. Mindig is meggyőződése volt, hogy ilyen identitás csak alulról, a polgárok szintjéről indulva jöhet létre. S mivel bosszantotta, hogy a 2011-ben – francia–olasz kezdeményezésre – alapított Európai Föderalista Pártnak nincs magyarországi „fiókja”, a Facebookon felvette a kapcsolatot a pártelnökkel. A többi már történelem: idén januárban tizenegy alapító taggal megszületett a hazai szervezet.
– Európai egység. Hétköznapi nyelven ezt jelenti, a párt nevében szereplő föderalizmus – mondja az elnökség rangidős tagja, az EU-s programok szervezésével és pályázatírással foglalkozó, 41 éves Barabás Áron. Pártprogramokat persze senki sem szokott olvasni, ezért néhány szóban összefoglalja, mit tartanak lényegesnek. Íme: euró (közös pénz), Európa (határnélküliség, mobilitás), európai (olyan területek, amelyek tagállami hatáskörben ma nem működnek, például a társadalombiztosítás, az egészségügy és az oktatás), európaiság (identitás, Európa-tudat).
A megalakulás után most a bírósági bejegyzésre vár az új párt, amely még véletlenül sem szeretne a hazai politikai élet bal- vagy jobboldalán elhelyezkedni. – Kérdezték ismerőseim, hogy ha konzervatív, jobboldali emberek, de támogatják az egységes Európát, helyet kaphatnak-e a pártban. Természetesen igen – hangsúlyozza Timmel Norbert, aki az idén végez a Corvinus nemzetközi tanulmányok szakán. Legfőbb vágya, hogy Magyarországon új stílus, igényes vitakultúra honosodjon meg.
Programírás, honlapkészítés, tagtoborzás: ezek a legsürgetőbb feladatok. A federalistparty.hu weboldal már működik (ugyanez .eu végződéssel a központi, európai oldalra visz), és az internet – elsősorban a közösségi média – az új tagok meggyőzésének fő terepe is. Egyelőre nem tudni, hogy mikor emelkedik jogerőre a bírósági bejegyzés, de a 2014 áprilisi parlamenti választásokon már biztosan nem indulhat az Európai Föderalista Párt. Valószínűleg a májusi EP-voksoláson sem, noha erre még van egy kis esély. Mint Barabás Áron figyelmeztet, mindez egyáltalán nem mellékes: ha bejegyzett pártként több egymást követő választáson sem mérettetik meg magukat, a bíróság egyesületté minősíti vissza őket.
– Nem az „EU úgy jó, ahogy van” párt a miénk, a jogos kritikákat elfogadjuk – biztosít Norbert. Bár nevetve elismeri, hogy azon már inkább lehet vitatkozni, mi számít jogosnak. Leginkább az dühíti az euroszkeptikus mozgalmakban, hogy azt állítják: az EU nem jó, ám ennél tovább nem mennek, alternatívát nem kínálnak.
Hosszú távon gondolkodik a fiatalok alapította párt, amely persze az idősebb generációkat is tárt karokkal várja. A 2018-as országgyűlési és a 2019-es európai parlamenti választásokon mindenképpen indulnak majd, de nem is ez a lényeg. Mindhárom elnökségi tag azt szeretné, hogy meghatározó politikai mozgalommá nője ki magát az Európai Föderalista Párt – nemcsak Magyarországon, hanem az egész kontinensen (ma tizennyolc EU-tagállamban vannak jelen valamilyen formában).
Még az anyagiakban is igyekeznek példát mutatni. Fő bevételük a tagdíj: ez Európa-szerte harminc euró, így várhatóan idehaza is kilencezer forint körül lesz, diákoknak, nyugdíjasoknak és munkanélkülieknek feleannyi. Állami támogatást nem kapnak (akkor sem, ha végül sikerül elindulniuk az EP-választáson, ott nem jár ugyanis állami pénz). Azért sietnek ezt tudatosítani, hogy az emberek lássák: nem viccpártról van szó, amelyben néhányan összeálltak a támogatásért. Nem pénzben mérik, ami őket lelkesíti.
Ez az európai gondolkodásmód.
