„A hatalom hadat üzent a népnek”
Előzőleg kíméletlen összecsapások törtek ki a kijevi Függetlenség terére, a Majdanra összehívott kormányellenes nagygyűlésből kivált szélsőséges nacionalista csoportok és a rohamrendőrök között. A tiltakozók botokkal, utcakövekkel, Molotov-koktélokkal és petárdákkal támadtak a rohamrendőrökre, akik könnygázt, vízágyút, valamint gumilövedékeket is bevetettek ellenük.
A kormányzati negyednél, a Dinamo-stadionnál kiégett rendőrségi járművek között hétfőn is folytatódtak az utcai harcok. Mindkét oldalon több mint százan megsebesültek, jó néhány tüntető súlyos végtag- és szemsérülést szenvedett. Több mint húsz embert állítottak elő a rendőrök. Az MTI által idézett helyi sajtójelentések arról számoltak be, hogy a rohamrendőrök a sajtó munkatársait veszik célba, a belügyi tárca képviselője azonban azt mondta, törvényesen alkalmaztak erőszakot a rendőrök.
Az államfő Andrij Kljujevet, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetőjét bízta meg annak a bizottságnak a vezetésével, amelyet a kormány és az elnöki apparátus képviselőiből hoztak létre, hogy egyeztessen a politikai válság megoldásáról. Az ellenzék képviselői azonban nem fogadják el partnerül a testületet. Magával Janukoviccsal akarnak tárgyalni, s csak akkor látják értelmét a megbeszéléseknek, ha azok eredményesek lesznek.
Megfogalmazták a követeléseiket is: azonnali parlamenti és elnökválasztásokat akarnak, bár „tartalék változatként” azt is elfogadnák, ha megkurtítanák az államfő jogkörét, és az eredetileg esedékes időben, 2015-ben rendeznének elnökválasztást. Átmeneti kormányt, a főügyész és a házelnök leváltását, a belügyminiszter megbüntetését sürgetik. Ragaszkodnak ahhoz is, hogy érvénytelenítsék a szabadságjogokat korlátozó törvényeket, és kapjon teljes amnesztiát „a forradalmi szembenállás minden résztvevője”.
A követelések nyilvánvalóan elfogadhatatlanok a kormányzat számára, így egyelőre kevés az esély a párbeszédre. Pedig az Európai Unió külügyminiszterei Brüsszelben az ukrán politikai válság „demokratikus megoldását” szorgalmazták. Az EU ugyan továbbra is elkötelezett Ukrajna politikai társulása és gazdasági integrációja mellett, ám aggasztónak nevezték azon törvényeket, amelyek jelentősen korlátozzák a gyülekezési jogot, a médiát és a civil szervezetek tevékenységét. Az Egyesült Államok viszont a kijevi karhatalmi erőszakra adott válaszul az Ukrajna elleni szankciók lehetőségét mérlegeli.
Az ukrán ellenzéki vezetők a jelek szerint már nem tudják ellenőrzésük alatt tartani a tüntetők radikális részét, köztük a magát Jobboldali Szektornak nevező, a Newsru.com orosz hírportál szerint az uniós társulást és a Moszkva vezette posztszovjet vámuniót is elutasító nacionalista fiatalokból álló csoportot. Klicsko – akit az autós demonstrációkat szervező csoport, az Avtomajdan az ellenállás vezérének kiáltott ki – sikertelenül próbálta megfékezni erőszakos fellépésüket. Videoüzenetében a kormányt tette felelőssé az utcai harcokért, és felszólított minden „nem közömbös” ukrán állampolgárt, hogy gyülekezzenek a kijevi Függetlenség terén, mondván: „a hatalom hadat üzent a népnek”. Üzent Janukovics is. Az államfő azt ígérte, mindent megtesz a rend helyreállításáért és a békés polgárok jogainak megvédéséért. Kérte az embereket, hogy ne kövessék azokat, akik feszültséget gerjesztenek és „tömeges rendbontásokat” okoznak.
