A főleg radikális fiatalokból álló tömeget még a hatalommal szemben álló erők legtekintélyesebbnek számító vezetője, Vitalij Klicsko sem tudta megállítani: kifütyülték, majd poroltóval is lefújták az ökölvívó-világbajnokból lett politikust. A botokkal, fapajzsokkal felfegyverkezett tüntetők szétvertek két rendőrségi buszt – az egyiket fel is gyújtották –, petárdákkal, füstbombákkal és Molotov-koktélokkal dobálták meg a rohamrendőröket.

A karhatalom könnygázzal, fény- és hanggránátokkal próbálta megfékezni a dühöngő tömeget. Pedig békésnek indult a nagygyűlés, amely immár a nyolcadik volt azóta, hogy tavaly november végén a kormány felfüggesztette az Európai Unióval tervezett társulási szerződés előkészületeit. Ezúttal azonban nem a másfél hónapja hozott döntés, majd az azt követően Moszkvával egy 15 milliárd dolláros hitelcsomagról és a gáz árának csökkentéséről kötött megállapodás szolgáltatta az alapot a megmozduláshoz, hanem a parlamentben a múlt héten vitatott körülmények között elfogadott törvénycsomag.

Múlt csütörtökön egy sor olyan jogszabálymódosítást hagyott jóvá a verhovna rada, amelyekben az ellenzék „államcsínyt, az ország alkotmányos rendjének megdöntését” látja, és amelyeket az amerikai külügyminisztérium, valamint az EBESZ is bírált, mondván, némelyik közülük korlátozza a szólásszabadságot, a békés tiltakozáshoz valójogot.

A vitatott törvénymódosításokat, csakúgy, mint Ukrajna idei költségvetését, vita nélkül, kézfeltartással szavazta meg a honatyák többsége –a parlament elnöki pulpitusát ellenzéki törvényhozók tartották blokád alatt. A Zn.ua internetes hírportál a vezető kormányerő, a Régiók Pártjának egyik képviselőjétől úgy értesült, hogy a frakció tagjainak 95 százaléka „azt sem tudta, mire szavaz”.

Azoknak pedig, akik felvetették, van-e értelme az ilyen voksolásnak, Volodimir Ribak házelnök azt felelte: Viktor Janukovics államfő ragaszkodott a törvények elfogadásához. A szigorítások értelmében bírság jár azért, ha valaki az arcát eltakarva demonstrál. Szintén pénzbüntetéssel sújtják azt, aki engedély nélkül hoz létre „kisebb építészeti alakzatokat”, például a tömegrendezvényekhez szükséges színpadot épít, a belügyi szervekkel nem egyeztetve szervez öt autónál nagyobb konvojt, állami hivatalok épületeit veszi blokád alá.

Új előírás az is, hogy mobiltelefon-kártyák vásárlásakor a szolgáltató a személyes adatok rögzítésével köteles szerződni az ügyfelekkel. A leginkább aggályosnak azok az intézkedések tűnnek, amelyek értelmében szigorítják a rágalmazásért járó felelősségre vonást. A távközlési és informatikai felügyelet pedig arra kötelezheti a szolgáltatókat, hogy korlátozzák a hozzáférést olyan internetes oldalakhoz, amelyeken „törvénytelen információt” tesznek közzé, vagy állami regisztrációval nem rendelkező információs ügynökség üzemel.

A külföldről támogatott civil szervezeteket pedig – az Oroszországban érvényes jogszabályokhoz hasonlóan – „idegen ügynököknek” minősítik. Az ellenzéki felhívásra vasárnap is több mint százezren vonultak a Majdanra, ahol a szónokok soron kívüli választásokat sürgettek. Bejelentették: „a polgári jogokat korlátozó, diktatórikus törvények” miatt népszavazást kezdeményeznek, hogy megvonják a bizalmat a parlamenttől, annak elnökétől, valamint Janukovics államfőtől. A tüntetésen elfogadott ellenzéki akcióprogram „néphatalmi szervek”, egyebek közt parlamenti képviselőkből álló „népi tanács” létrehozásáról és új alkotmány kidolgozásáról is szól.

Vitalij Klicsko a vasárnapi kijevi tüntetésen. Olyat kapott a törő-zúzó „ellenzékiektől”, amihez nem szokott