Monika Rutkowska egymás után két olyan döntést hozott, amivel kétes ismertséget szerzett. A minap nyilvánosságra hozott végzése szerint a tavaly szeptember végi Lech Poznan–Widzew Lódz meccsen történtek „nem képeznek bűncselekményt”. A mérkőzés alatt a hazai „szurkolók” a Widzewet és drukkereit lezsidózták, Auschwitzba, a gázba küldték.

Az ostoba gyűlölet rigmusai jól ismertek a magyar stadionokból is. A Lech Poznan „szurkolói” ebben nem különböznek magyarországi társaiktól. A poznaniak az ellenfél gyalázásával a nácizmussal azonosultak. S ez Lengyelországban még ostobább és bizarrabb magatartás, mint másutt. A nácik a lengyeleket is kiirtandó nációnak tartották, meg akarták semmisíteni a lengyel kultúrát, államiságot, s terveik szerint, amint a zsidókkal végeztek, a lengyelek kiirtása következett volna.

Ebben az sem zavarta őket, hogy a lengyel társadalomban és a politikában erős volt az antiszemitizmus. A futballban is létezett természetesen antiszemitizmus. Lódz volt Lengyelország legnagyobb iparvárosa, sok zsidó élt ott, az RTS Widzew kapcsolódott a Lengyel Szocialista Párthoz is. A két háború között Lengyelországnak hárommillió zsidó polgára volt, közülük is sokan asszimilálódtak és bekapcsolódtak a sportéletbe. A Cracovia alapításában is részt vettek.

A krakkói egyesület azóta is „zsidó” csapatnak számít, állandó ellenségeskedésben a másik helyi klubbal, a Wislával. Lengyelországban – ahol a zsidók nagy részét a nácik kiirtották – nincs „zsidókérdés”. Neonácikérdés viszont van, amit a poznani ügyésznő nem akart észrevenni. Rutkowska szerint a fasiszta gyalázkodás stadionban hangzott el, s nem valóságos zsidókat, hanem szurkolókat, illetve sportolókat illettek vele. Az ügyésznő még tavaly nyáron kapott megbízást, hogy lépjen fel a fajgyűlölő törvénysértések ellen, de elutasította azt a panaszt, amelyet egy az 1920-as években kiadott antiszemita brosúra reprintje miatt nyújtottak be.

Ez szerinte nem volt bűncselekmény, mert az antiszemitizmus a könyv kiadásának idején „elfogadott volt a társadalmi-politikai közbeszédben”. A Lengyel Labdarúgó Szövetségnek viszont lépnie kellett: tízezer zlotyra (1 zloty = kb. 72 forint) büntette a Lech Poznant. Jellemző módon a helyi közigazgatás vezetője nem kívánt fellépni, mondván, az ügyészség hivatalból azt megteszi. Lengyelországban a szélsőjobboldali közeg, a szemérmesen „álszurkolóknak” nevezett „futballnácik” többezres szervezett tömeg.

Sajátos átmeneti zóna ez a szélsőjobb politikai szféra és a bűnözés világa között. A „drukkerek” a zsidózást és a rombolást évről évre kiviszik a pályáról, amikor Varsóban a szélsőjobb szervezetek megrendezik a Függetlenség menetét november 11-én. Legutóbb is volt minden – volt Jobbik-delegáció is. A lengyel szélsőjobb, amelynek a focinácik a legbiztosabb légiója, épp most szerveződik párttá.

Ezzel a nacionalista jobboldali erő, a Jog és Igazságosság (PiS) egy kicsit közepebbre csúszhat. De Jaroslaw Kaczynski pártvezér eddig mindig megvédte a „hazafias ifjakat”, ha retorzió fenyegette őket. Tavaly a lengyel rendőrség egyébként több mint 1800 „álszurkolót” vett őrizetbe. Az utóbbiak közül 406-an kábítószerrel kereskedtek. Sok szurkoló kizárólag kábítószeres üzelmekből él – írta a Gazeta Wyborcza rendőrségi forrásokra hivatkozva.

A Lech Poznan szurkolói. A zsidózást kiviszik a stadionból.