Ugyanis nemcsak várható eredménye, de már résztvevőinek listája is kérdéses. Ráadásul időpontja és helyszíne is nehezen alakult csak ki. Többszöri halasztás után jövő szerdára rögzítették a kezdést. Ám kiderült: egy óravásár és a davosi Világgazdasági Fórumhoz kapcsolódó forgalom nyomán Genf nem bírja ezt szállodai kapacitással. Így a dzsesszfesztiváljáról híres, szomszédos Montreux-ben veszi kezdetét a konferencia.

A tartalmi gondok ennél is súlyosabbak. A nyugati hatalmak úgy képzelték el a Genf–2-t, hogy annak keretében a politikai átmenetet, a Bassár el-Aszad diktátor-elnök rendszerén való túllépést is rögzítik. Ám Aszad helyzete jócskán megerősödött időközben a hadszíntéren. Már nyugati elemzők sem számolnak a teljes bukásával, a 2011 óta immár több mint 130 ezer halálos áldozatot követelt fegyveres konfliktus – egyelőre beláthatatlan – végeztével. Ez az eshetőség évekkel ezelőtt, Ben Ali tunéziai vagy Hoszni Mubarak egyiptomi elnök bukását látva még életszerűbb volt. Ehelyett inkább azzal kalkulálnak, hogy Aszad esetleg egy alavita vezetésű „mini-Szíriába” szorulhat vissza a tengerparti Latakia és Tartusz környékére.

Másrészt a hatalomváltás, mint a genfi konferencia eredeti célkitűzése, elidegenítette Iránt, Aszad egyik legfőbb támogatóját. Teherán részvételét a nyugat, főleg az Egyesült Államok is ellenezte, illetve mellékszereplőként képzeli csak el, amit viszont az iszlám köztársaságban utasítottak vissza dühödten. Így vagy úgy, de Teherán befolyása megkerülhetetlen lesz Genfben, akár meghívót kap az eseményre, akár nem.

A szíriai polgárháború a bombamerényletek uralta Irak mellett a szunnita–síita rivalizálás első számú gyakorlóterepe lett, a háttérben az előbbieket uraló Szaúd-Arábiával, illetve a síita Iránnal. Teheránban számíthatnak az Aszad-párti Moszkva támogatására is. Ezt támasztották alá Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter csütörtöki tárgyalásai is az orosz fővárosban. Kollégájával, Szergej Lavrovval leszögezték: ők a biztonság letéteményesei a térségben. Ha ezt nem is, azt azért kezdik belátni a nyugati hatalmak, hogy Aszad ellenfelei nemcsak rendkívül megosztottak, de meghatározóak, köztük az al-Kaida terrorszervezethez köthető elemek is. Jelentések szerint pár nap alatt csupán a lázadó szervezetek egymás közötti harcaiban több száz ember vesztette életét.

Mint arra fény derült, titkosszolgálati úton a Nyugat is keresi a kapcsolatot a hivatalos damaszkuszi rezsimmel. A The Guardian a brit hírszerzés egy volt emberének közvetítő szerepéről írt. AThe New York Times pedig arról cikkezett nemrég, hogy az iráni atomprogrammal kapcsolatos nézeteltéréseik dacára az USA és Irán közös ellenségekkel néz szembe a Közel-Keleten. A kockázatot Nyugat-Európa is pontosan látja: hivatalos francia, illetve belga források szerint mintegy ötszáz, illetve kétszáz iszlamista harcol ezekből az európai országokból Szíriában.

A péntekre keltezett Le Monde azt írja: az Aszad-ellenes ernyőszervezet, a Szíriai Nemzeti Koalíció ma Isztambulban dönthet arról, hogy részt vesz-e a Genf–2-n. Mint ismert, maga Aszad nem lesz jelen, csak embereit küldi el. Az ellenzékiek egyike így fogalmazta meg dilemmájukat a párizsi világlapnak: „ha elmegyünk Montreux-be, azzal azt kockáztatjuk, hogy ránk fogják: elárultuk az ügyet. Ha nem megyünk, akkor meg Aszad győzelmét.” A konferencián ugyanakkor jelen lesz több nemzetközi szervezet, így az EU, az ENSZ vagy az Arab Liga is, valamint a kérdés szempontjából számos kulcsfontosságú ország is. Washingtonban bejelentették: John Kerry külügyminiszter is Svájcba utazik.

– Genf nem ér véget a jövő héten, hanem egy folyamat kezdődik. A politikai célok, így egy közmegegyezésen alapuló átmeneti kormány létrejötte, a békefolyamat kialakulása vagy a háborút lezáró katonai győzelem egyelőre nem tűnnek reálisnak – mondta el lapunknak N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója. A Közel-Kelet-szakértő szerint inkább egy korlátozott tűzszünet, a segélyfolyosók kialakítása vagy hadifoglyok cseréje lehet elérhető cél.

– Aszad jól láthatóan élvez bizonyos támogatottságot. Nyilvánosan elmegy a mecsetbe, a hívek pedig körberajongják, üdvözlik – magyarázta.

A jövő heti fórumnak más negatív előjelekkel is számolnia kell. Csütörtökön hárman meghaltak és sokan megsebesültek abban a merényletben (képünkön), amelyet a szí riai polgárháborúba egyre jobban belesodródó Libanon fővárosa, Bejrút egy olyan negyedében követtek el, ahol az Irán támogatta síita Hezbollah befolyásos. Mégpedig éppen aznap, amikor Hágában megkezdte munkáját az a törvényszék, amely Rafik Hariri, a volt libanoni (szunnita) miniszterelnök 2005-ös meggyilkolását hivatott kivizsgálni. A Hezbollahhoz tartozó személyeket vádolnak, távollétükben. Hariri hívei Szíriát vádolták.

Mérsékelten volt sikeres eközben a szerdai, Kuvaitvárosban tartott Szíria-donorkonferencia is, amelyen 2,4 milliárd dollárt, a tervezettnek kevesebb mint a felét sikerült csak összekalapozni. A legnagyobb adakozók közül Kuvait félmilliárd dollárt, az USA a korábbiakon felül 380 milliót, Brüszszel (az egyes tagállamokon felül) 225 millió dollárt ajánlott fel. Azaz utóbbi minden szíriai lakosra tíz-tíz dollárt, miközben Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint minden második szírnek, csaknem 9,3 millió főnek, sürgős humanitárius segítségre van szüksége.