Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban úgy vélekedett, hogy két-három éven belül egymilliárd eurót jegyeznek ezen a címen. Az érdeklődés kezdetben igencsak visszafogott volt, az első hetekben alig néhány tucat ügylet jött össze. A mostani számok viszont reményteliek; ha az üzletkötések ütemét a jelenlegi szinten tudják tartani, akkor a kívánt összeg akár össze is jöhet. A bevétel pedig érdemben alakíthatja a költségvetés hiányát is – pozitív irányban. Az Államadósság Kezelő Központ éppen a múlt héten számolt be arról, hogy a letelepedési államkötvény értékesítésének ütemétől is függ, mekkora devizakötvény-kibocsátást hajtanak végre az idén. Az előzetes tervekben mintegy hárommilliárd eurónyi devizaforrás bevonása szerepel a nemzetközi piacokról.

Ilyen megoldás több országban is létezik, a magyar letelepedési államkötvényt az értékesítésre kitalált modell teszi érdekessé. A papírokat – bár nekik szól – külföldiek nem jegyezhetik. Csak olyan vállalkozás vásárolhatja meg, amely kizárólag ezekbe a papírokba fektet be, és szerződése van az ÁKK-val, hogy ezekkel ügyleteket kössön. A vállalkozás legalább ötéves futamidejű értékpapírt bocsát ki, ebből (és nem a Letelepedési Magyar Államkötvényből) kell a Magyarországon tartózkodási engedélyt kérelmezőknek az említett, minimum 250 ezer euró névértéknek megfelelőt legalább öt évig birtokolniuk. Az ÁKK oldalán most is hét ilyen szerződéses partnert találtunk.

Az igazi különlegességet e kvázi viszonteladó társaságok státusza és ezek kijelölési módja jelenti. A vállalkozásokat – a magyar eljárásrendben eddig szokatlan módon – az Országgyűlés gazdasági bizottsága választja ki, meghatározva, hogy azok mely országok állampolgáraival állhatnak kapcsolatban, és területileg hol szolgáltathatnak. A bizottság külön határozott minden társaság alkalmasságáról, Rogán Antal bizottsági elnök maga tekintette át a vállalkozásokat, és tett javaslatot rájuk. A jegyzőkönyvek szerint a testület minden további nélkül el is fogadta az indítványait. Az állampapírt kínáló cégek közül viszont több is offshore paradicsomban van bejegyezve, miközben a kormány harcot hirdetett az offshore cégek ellen, kizárva ezeket például az EU-s projektekben való részvételből.