Fehéren kívül a magyar külügy még két másik laptopdiplomatát is mozgat. Jakab Péter Mianmarért, az egykori Burmáért, Káli Attila pedig a Fülöp-szigetekért felel. Ez azt jelenti: évente több alkalommal két-három hetet töltenek az adott országban, ahol nem működik magyar nagykövetség. Viszonylag új ez az intézmény, egyéves múltra tekint vissza, igaz, az úttörőnek számító mongol relációban már 2009 óta működik.

A laptopdiplomata, azaz egy rendkívüli követi rangban lévő magyar különmegbízott – ahogy elhangzott a Magyar Külügyi Intézetben, a magyar külpolitika globális nyitását bemutatni hivatott előadás-sorozat keddi nyitányán – a politikai, gazdasági vagy éppen konzuli érdekérvényesítés igen hatékony, ugyanakkor a költségeket is kímélő módja. – A magyar különmegbízott előtt megnyílnak az ajtók, az érintett kormányok értékelik, hogy nagykövetség híján is törekszünk minél intenzívebb kapcsolatok kiépítésére – hangoztatta Wintermantel Péter helyettes államtitkár.

Mongólia mellett a Fülöp-szigeteken is van igény a magyar vízügyi tapasztalatokra. Manilában nagyra értékelik, hogy a tavaly novemberben pusztított, több mint hatezer halálos áldozatot követelő Haiyan, más néven Yolanda tájfun után magyar részről felajánlották a Fővárosi Vízművek mobil víztisztítóját. A berendezés napi százezer liter víz fertőtlenítésére képes, s üzemeltetését hamarosan átveszik a helyiek. Wintermantel szerint a Fülöp-szigeteki vállalkozói rétegnek nincs ideje „barátkozni”, magyar cégek csak konkrét ajánlatokkal tudnak a piacukon érvényesülni. Az egyablakos befektetésösztönzési rendszert nyugat-európai országok is megirigyelhetik, állítják.

A világ felé az elmúlt években nyitó, évtizedekig a katonai diktatúrát nyögő Mianmarban Kína és más ázsiai országok vállalatai vannak előnyben, ezek ugyanis nem törődtek az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió időközben feloldott szankcióival. A burmaiak a magyar demokratikus átmenet tapasztalataira is kíváncsiak, ahogy más fejlődő országokhoz hasonlóan örülnek a magyar állami ösztöndíjaknak is.

Az egykor szovjet befolyás alatt álló, ma Oroszország és Kína szorításából kitörni próbáló Mongólia az átmeneten már túl van. A 45 milliós állatállományt felvonultató ország bányakoncessziókkal csalogatja a nyugati befektetőket, és szerez pénzt az infrastruktúra fejlesztéséhez.