Az új alkotmányt egy ötven tagból álló szakértői bizottság írta meg hat hónap alatt. Ezt a bizottságot az átmeneti kormány állította össze és nevezte ki. Az alkotmány tervezete egy sor alapvető szabadságjogot rögzít, amely hiányzott a korábbi iszlamista alaptörvényből. A legvitatottabb pontja a 74-es cikkely, amely tiltja a vallási alapon szerveződő pártokat. A decemberben betiltott Muzulmán Testvériség mellett ez fenyegeti az al-Nur nevű szalafista pártot is, annak ellenére, hogy a képviselői támogatták a puccsot, és jelen voltak, amikor Sziszi július 3-án bejelentette Murszi elmozdítását. Az alkotmánytervezet is fenntartja, hogy az iszlám az államvallás, és a saria a törvénykezés fő forrása, de a bizottság törölte azt a részletező pontot, amely a sariát alapvető normaként határozza meg. Így érvényesülhet a parlament törvényhozási hatalma az iszlámmal szemben. Egyiptomban a szunniták vannak döntő többségben. Síitákat sem a régi, sem az új alkotmány nem említ, rögzíti viszont a keresztény és a zsidó vallás gyakorlásának jogát. A jogvédők kifogásolják, hogy az alkotmány engedélyezi: civileket hadbíróság elé állíthatnak, és azt is, hogy a szakszervezetek tevékenységét korlátoznák.

– A népszavazás az átmenet kulcsfontosságú eseménye, hosszabb távon is befolyásolhatja az ország jövőjét. A feltételes mód mindamellett indokolt, hiszen ezt mondtuk az előző, befuccsolt alkotmányról is – mondja lapunknak Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetem társadalomtudományi karának dékánhelyettese is abban látja a szavazás aktuálpolitikai jelentőségét, hogy Sziszi tábornok és köre ezzel próbálja törvényesen is háttérbe szorítani az iszlamistákat. „Nem kétséges, hogy a többség igennel szavaz majd, de a részvételi arány fontos tényező.” Mindamellett az iszlám primátusát ugyanúgy kimondják, ahogyan az előző alkotmányban vagy az arab tavasz eseménysorozata alatt megbuktatott Hoszni Mubarak elnöksége idején.

A népszavazást várhatóan a választások követik, feltehetően maga Sziszi is indul majd, s még 2014-ben elnök lehet belőle. – Egyiptom belpolitikájában a fegyveres erőknek hagyományosan nagy szerepük van. Bírálatok is fűződnek azonban a hadsereg uralma alatt levezényelt alkotmányozáshoz: így a civilek katonai bíróság elé citálhatóságában vagy a fegyveres erők szintén az alaptörvényben rögzített költségvetésében, a védelmi miniszter kinevezésében – mondta a szakértő. A jelenlegi logika alapján azonban szerinte nem várható, hogy a kettéosztott Egyiptom, az arab világ legnépesebb és egyik legfontosabb országa könnyen eljut a megbékélésig. „Az iszlamisták betiltásával csak ideig-óráig lehet eredményt elérni. A Pew kutatóintézet felmérése szerint a Muzulmán Testvériség népszerűsége csökkent, de továbbra is a legnépszerűbb szervezet az országban. Kíváncsian várjuk azt is, mi lesz Murszi peréből, amelyet egyelőre elhalasztottak.”

Voksolás egy kairói szavazókörben: sok múlik a részvételi arányon