Bárki bevásárolhatja magát az EU-ba?
A német lapok tudni vélik, hogy Chisinauban valóságos „útlevélipar” működik: olyan hálózatok, amelyek 1500 euró (450 ezer forint) körüli díj fejében előállítják az állampolgárság igényléséhez szükséges iratokat, és vállalják a romániai hivatalnokok megkenését, azaz a kérelmek kedvező elbírálását is.
Tény, hogy a román állampolgárság iránti „kereslet” főleg az ország 2007-es EU-csatlakozása után ugrott meg. A legtöbb moldovai azonban nem szorul rá arra, hogy megvásárolja a román állampolgárságot. A Romániában 1991 óta hatályos törvény szerint mindazok visszaszerezhetik román állampolgárságukat, akik – vagy akiknek a másodfokú felmenői – korábban rendelkeztek ezzel a státussal, de azt akaratukon és hibájukon kívül elvesztették. Ez érvényes a Moldovai Köztársaság csaknem valamennyi állampolgárára, hiszen a négymillió lakosú egykori szovjet tagköztársaság 1918 és 1940 között a román állam része volt.
2009-ben a bukaresti kormány sürgősségi rendeletet fogadott el, amelynek értelmében könnyebben és gyorsabban kaphatnak román állampolgárságot a moldovaiak. A rendelkezés öt hónapra csökkentette a kérelem elbírálását a korábbi fél év helyett, és kibővítette a kedvezményezettek körét. Így már azok is folyamodhatnak a román államhoz állampolgársági kérvénnyel, akiknek a dédszülei voltak egykor román állampolgárok.
A németek aggodalma amúgy kissé kései. Traian Basescu államfő 2009 áprilisában közel egymillióra tette a román állampolgárságot igénylő moldovaiak számát. Nem hivatalos információk szerint 2011–2012-ben tovább 112 ezer állampolgársági kérelmet regisztráltak. Másfelől viszont az EU nemrég úgy döntött, hogy feloldja a vízumkényszert a moldovaiakkal szemben. Bár ez minőségi javulás a moldovaiak számára, kétségtelenül nem jár olyan előnyökkel, mint a munkavállalás, amelyet a román útlevél birtokosai január elseje óta szabadon gyakorolhatnak az Európai Unió 28 tagállamában.
Bajorország belügyminisztere, Joachim Herrmann a napokban felszólította Romániát, hogy állítsa le az „útlevélbizniszt”, és szigorítsa az állampolgárság odaítélésének feltételeit. Kevéssé valószínű azonban, hogy a német politikus követelése nyitott fülekre talál Bukarestben. A közelgő választások miatt egyre kiélezettebb harc folyik a határon túli szavazatokért is; Basescu elnök 2009-es újraválasztásában meghatározó volt a külhoni románok támogatása. Nem hat a „Schengen-fegyver” sem: többszöri halasztás után a román külügyminiszter tavaly kijelentette, hogy Bukarest nem adja fel ugyan a schengeni csatlakozás „legitim célkitűzését”, de nem kuncsorog tovább a tagállamok jóindulatát lesve – megvárja, amíg konszenzusra jutnak Románia felvételét illetően.
