„Van erre egy programunk, amelynek az a lényege, hogy ha valaki a földjét el szeretné adni, akkor olyan szerződést köthet a magyar állammal, amelynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul a terület is a tulajdonában marad élete végéig. Persze felmerül a kérdés, hogy mihez kezd a magyar állam egy olyan földdarabbal, ami teszem azt egy kis székely falu határában található? Nos, egy olyan fiatalnak adhatja oda, akinek nincs földje, de szeretne gazdálkodni” – idézte az attasét a Krónika. Szabó József Andor állítólag azt is elmondta, hogy a magyar kormány az erdők és az ásványvízforrások magyar kézben tartását is támogatja. A kérdésre, hogy felkészültek-e „az amúgy is hisztériakeltő román nacionalista hatalom” reakciójára, azt válaszolta: nem tartanak egy esetleges diplomáciai háborútól, az uniós alapelvek egyértelműen támogatják a szabad tőkeáramlást, ráadásul a románok a magyar jogszabály alapjaira építették a sajátjukat.

Lapunk megkereste a bukaresti nagykövetség mezőgazdasági attaséját, hogy részleteket kérjen a kormány erdélyi földvásárlási programjáról, de Szabó József Andor azt mondta: nem nyilatkozhat, és a nagykövethez irányított. Zákonyi Botond közölte: nem kommentálja a cikket, már csak azért sem, mert az attasé nem adott interjút a Krónikának. A nagykövetség ezért helyreigazítást kért a napilaptól. Zákonyi szerint egy marosvásárhelyi, zártkörű rendezvényen, még decemberben ötletként felmerült a földvásárlás, de ilyen kormányprogram nincs. A Krónika-interjút aláíró Szucher Ervin azonban ragaszkodik ahhoz, hogy volt interjú, és lapunknak le is játszotta telefonon a beszélgetés felvételét.

Egy neve elhallgatását kérő, befolyásos erdélyi politikus a Népszabadságnak nyilatkozva rámutatott: folyamatosan zajlanak egyeztetések a magyarországi és az erdélyi magyar politikusok között a földek és erdők magyar kézben tartásáról, de erről nem kell nyíltan beszélni. „Egy ilyen nyilatkozat után szó sem lehet semmiféle állami földvásárlásról” – magyarázta.

A román parlament 2013 utolsó napjaiban fogadott el törvényt azzal a céllal, hogy ellensúlyozza a külföldi magánszemélyek földvásárlási tilalmának január elsejei megszűnését. Az új törvény szerint elővásárlási jog illeti meg a társtulajdonosokat, a bérlőket, majd sorrendben a szomszédos parcellák bérlőit, az illető településen gazdálkodókat és a román államot, amelyet ezekben az ügyletekben a kormányfőnek közvetlenül alárendelt hatóság fog képviselni.

A törvény várható hatásairól eltérnek a vélemények. A több agrárszervezetet tömörítő RO PAC egyesület szerint a törvény „felhívás a földek kisajátítására”, s az európai ingatlan- és energetikai spekulációkat favorizálja. Ezzel szemben Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter úgy véli, hogy a jogszabály kellő védelmet biztosít a román földnek, miközben elősegíti a termőföldek szétdaraboltságának megszüntetését, egy gazdálkodói középosztály kialakulását. Romániában egy hektár termőföld ára kétezer euró körül mozog, míg a nyugat-európai ár ennek akár a tízszerese is lehet.

A Krónika és Tőkés

Az Átlátszó.hu és a Transindex közös ankétja szerint a Krónika a Tőkés Lászlóhoz kapcsolódó politikai csoportokat támogató médiabirodalom része. Az öt regionális napilap, az Erdélyi Napló hetilap és a Székelyhon.ro hírportál kiadója, az Udvarhelyi Híradó K ., amelynek többségi részvényeit a Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért Alapítvány birtokolja. Az utóbbi képviselője dr. Korda Éva Judit, aki korábban a Hír TV-t működtető rt. vezérigazgatója volt. A sajtótrösztöt birtokló alapítványnak többször nagy összegű támogatást nyújtott a Szerencsejáték Zrt.