A helyzet valóban súlyos, az egészségügyi minisztérium máris óvja a fizikai megterheléstől a hatvanöt év felettieket, az asztmásokat és a szívbetegeket.

Drámai a légszennyezés növekedésének oka is: a válság hatására mind kevesebben tudják kifizetni a fűtőolajat, ezért inkább áttérnek a fatüzelésre. A kandallók pedig ontják a füstöt, a levegő részecskekoncentrációja mostanra meghaladta az EU-szabályozás által megengedett szint (50 mikrogramm/köbméter) kétszeresét. Már a görög környezetvédelmi tárca is figyelmeztetést adott ki, a meteorológiai szolgálat ráadásul a szélcsend miatt a szmog erősödését jósolja.

Mint a görög lakosság annyi más baja, a levegőszennyezés is a megszorításokra vezethető vissza. Cserébe a sok milliárd eurós mentőcsomagért, a trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) egyik kérése volt, hogy hozzák egy szintre a fűtőolaj és a motorolaj adótartalmát, ezzel is a csempészet elleni harcot szolgálva. A fűtőolaj ára így 48 százalékkal megugrott, és az államkassza is pluszbevételhez jutott volna, csakhogy a terv visszafelé sült el: olyan sokan kezdtek fával fűteni, hogy az államkincstár végül hatalmas összegektől esett el.

Már a második tél az idei, amikor a szennyezett levegő miatt a hatóságok riadót fújnak, a főváros mellett Thesszalonikiben is. „Az uniós szabályozás évente harmincöt napig engedélyezi a határérték túllépését, Athén és Thesszaloniki térsége viszont már a száz napot is elérte” – idézte a GR Reporter hírportál Jannisz Ziomaszt, a környezetvédelmi minisztérium tanácsadó testületének tagját.

Hiába kéri a kormány a polgárokat, hogy használják kevesebbet a kandallókat, a hideg idő beköszöntével ez a kívánság süket fülekre talál. Ezen persze nincs mit csodálkozni: az elmúlt években megszorító intézkedések sorozata tette egyre nehezebbé az életet (adóemelések, fizetés- és nyugdíjcsökkentések, leépítések). Az évek óta hanyatló gazdaság és a rekordmagasságba emelkedő munkanélküliség mellett szinte már fel sem tűnnek az illegális fakivágás terjedéséről szóló hírek.

A mind mérgezőbb levegő a görög kormányt is cselekvésre késztette. A légszennyezés mérséklése érdekében gyárak bezárását tervezik, és elképzelhető, hogy a középületekben (az egészségügyi intézmények kivételével) elzárják a fűtést. Felmerült annak a lehetősége is, hogy a legszegényebb családok átmenetileg ingyen áramot kapnak, kiváltva ezzel a fatüzelést. A megszorító intézkedések azonban tabunak számítanak. A pénzügyi, az egészségügyi és a környezetvédelmi tárca vezetői karácsonykor közös sajtótájékoztatón hangsúlyozták: a szmog okozta gondokat nem a fűtőolaj árának csökkentése oldja meg.

„Kapóra jön” környezetvédelmi szempontból a válság egy másik következménye: autók ezreit vonták ki az év végén a forgalomból, mert a tulajdonosaik nem tudják fizetni a gépjárműadót. A görög tévécsatornák rendszámtáblával a kezükben sorban álló embereket mutattak, akik azt mondták, nincs pénzük a kisebb kocsiknál is évi több száz eurós adóra.

Nagyobb a füstje

Magyarországon a legtöbb egészségügyi ártalomért felelős légszennyező anyagok (a közkeletű kifejezéssel szálló pornak nevezett PM10 és PM2,5) kibocsátásának döntő többsége lakossági eredetű: a fő forrás a szilárd tüzelőanyagra, azon belül is főleg a fára alapuló fűtés. Nemzetközi tanulmányok szerint évente több mint 16 ezer idő előtti halálért és akár egymillió megbetegedésért okolható a szállópor-szennyezés.

A probléma az utóbbi években a gazdasági válság, a magas tüzelőanyagárak és az úgynevezett vegyes tüzelésű kazánok terjedése miatt egyre súlyosabb: a szilárd fűtőanyag együttégetésére alkalmas kazánokban a fűtési és a hulladékszállítási költségek csökkentése érdekében úgyszólván mindent – a használt gumicsizmától a darabokra vágott kerékabroncson át a műanyaghulladékig – eltüzelnek, ami a ház körül keletkezik, és fizikai értelemben éghető.

Az elharapózóban lévő gyakorlat jogellenes – a vonatkozó levegőminőség-védelmi kormányrendelet szerint az otthoni kályhában a kereskedelmi forgalomban lévő tüzelőanyagokon kívül csak fa- és papírhulladékot szabad égetni –, ám az ellenőrzésre az önkormányzatoknak nincs eszközük, illetve kapacitásuk, az elvileg létező több százezres büntetések kivetésére pedig alig akad példa.

A települések levegőjében – különösen a szélcsendes, felhős téli időszakokban – feldúsuló szennyező anyagok rövid távon is súlyos egészségkárosodást okozhatnak: a Levegő Munkacsoportnak a kérdéssel foglalkozó tanulmánya említ egy jól dokumentált esetet, ahol a szomszédban zajló illegális műanyaghulladék-égetés miatt egy egész család betegedett meg, és az egyik gyermek gyógykezelése 143 millió forintjába került az egészségbiztosítónak (a dokumentum szerint a műanyagok háztartási égetése során több mint kétszázféle rákkeltő vegyület keletkezik, a legveszélyesebbnek tartott dioxinokból és furánokból akár az egészségügyi határérték százszorosa is távozhat a kéményen).

A probléma enyhítése érdekében a Levegő Munkacsoport egy nyolcpontos intézkedésiterv-javaslatot is készített a kormánynak, ebben többek között a magas víztartalmú fa árusításának megtiltása, a szabványtól eltérő kéntartalmú szenek megadóztatása, a bírságolás szigorítása és a lakossági szemléletformálás is szerepel.