Hiába várakozott a reptéren a képviselő
Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia és Németország a lehető legtovább, hét évig fenntartotta a korlátozásokat az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozott két kelet-európai állammal szemben. 2014. január elseje után azonban már csak rendkívüli esetben, átmenetileg és az Európai Bizottság jóváhagyásával korlátozhatják a többi tagország állampolgárainak munkavállalását. Így járt el egyébként Spanyolország: miután korábban nem élt a korlátozás lehetőségével, 2012-ben a gazdasági válság hatására újra feltételekhez kötötte a románok munkavállalását.
Az elmúlt hetekben, főleg Nagy-Britanniában, hisztérikus felhangokkal tarkított kampány folyt a román és a bolgár munkavállalókkal szemben. A Nigel Farage által vezetett, egyre népszerűbb, euroszkeptikus Függetlenségi Párt (UKIP) nyomásának engedve a konzervatív David Cameron kormánya további korlátozásokat ígért. Ám miután az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba, London meghátrált; megelégedett azzal, hogy szigorította a szociális juttatásokhoz való hozzáférés feltételeit.
Az UKIP-énál is sikeresebb kampányt folytatott Hollandiában a Geert Wilders vezette Függetlenség Párt (PVV). Egy decemberben közzétett felmérés szerint a hollandok nyolcvan százaléka egyetértett a korlátozások fenntartásával. Végül a hágai kormány úgy döntött, tiszteletben tartja az uniós előírásokat, cserébe viszont jelentősen szigorította a segélyekre való jogosultság feltételeit. Németországban eleve nem a korlátozások fenntartása volt a téma, hanem a „jóléti turizmus” veszélye.
– Őszintén szólva nem hiszem, hogy bárkinek Nagy-Britanniában valami baja volna a románokkal. Minden a kontextusról szól – nyilatkozta a bukaresti sajtóban Phil Mackie, a BBC tudósítója, aki főnökeitől azt a feladatot kapta, hogy szilveszter éjszakáján járja végig a bukaresti buszpályaudvarokat, és találja meg a Nagy-Britanniába készülő románok tömegeit. A Gandul internetes újság megjegyzi: a Mackie által emlegetett kontextus nem egyéb, mint a tavasszal sorra kerülő európai parlamenti választások, amelyek Európa-szerte a szélsőjobboldali nacionalista és bevándorlásellenes mozgalmak előretörését hozhatják. Nagy-Britanniában pedig a koalíciós kormányra különösen nagy nyomást gyakorol az UKIP látványos növekedése.
A statisztikák szerint kétmillió román állampolgár dolgozik külföldön, de ebből csak kevesebb mint százezer Nagy-Britanniában. Az Adevarul liberális bukaresti lap most emlékeztetett arra, hogy Románia és Bulgária 2007. január elsejei uniós csatlakozását a mostanihoz hasonló riogató kampány előzte meg. És akárcsak akkor, 2014 első napján is hiába keresték a brit média Romániába kiküldött tudósítói az Angliába készülők tömegeit.
A vezető román politikusok az új év első napján nem tartották fontosnak foglalkozni a britek aggodalmaival, korábban viszont többször biztosították őket arról, hogy a románok nem rohamozzák meg a szigetországot a munkapiaci korlátozások feloldása után.
