„Aludjanak rosszul a politikusok!”
A nevét viselő legendás gépfegyver megalkotója 94 éves korában, hétfőn hunyt el az udmurtföldi Izsevszkben, ahol életének legnagyobb részét töltötte: a lőfegyvereket gyártó Izsmas gyár tervezőirodájában dolgozott, 1979 óta annak vezetőjeként. A Kalasnyikov a vodka mellett talán a legismertebb orosz termék a világon. Becslések szerint az 1947-ben megalkotott, AK–47-esként emlegetett géppisztoly különböző változataiból százmillió lehet a világban.
Akad olyan értékelés, amely szerint ezek adják a használatban lévő lőfegyverek hatodát. A Libération című francia lap a múlt század egyik legjelentősebb találmányának minősítette, az amerikai Playboy magazin pár esztendeje – a fogamzásgátló tablettával és az Apple Macintosh számítógéppel együtt – „az életet leginkább megváltoztató dolgok” közé sorolta. Nagy a kereslet iránta a feketepiacon is: a Foreign Policy című amerikai folyóirat adatai szerint Afganisztánban már tíz dollárért, az Egyesült Államokban pedig 70–350 dollárért is lehet kapni, míg Indiában az ára megközelíti a négyezer dollárt.
Népszerűségének fő oka egyszerűségében és megbízhatóságában rejlik. Ezért is hamisítják: a Kalasnyikovok jelentős része illegális gyártásból került forgalomba. Mihail Kalasnyikov azt tartotta szem előtt a fegyver megtervezésekor, hogy „az egyszerű katona nem végzett akadémiát”. Ő maga viszont, fegyverkonstruktőrként tizenhat orosz és külföldi akadémiának is tagja vagy tiszteletbeli tagja volt. Ravatalánál sorra vonultak fel az orosz politikai méltóságok Vlagyimir Putyin államfővel az élen.
Első újításaival Kalasnyikov azt követően jelentkezett, hogy 1938-ban bevonult a Vörös Hadseregbe, és tankvezetői kiképzést kapott. Kidolgozott egy a harckocsi ágyúlövéseit számláló berendezést és egy olyan eszközt is, amelynek segítségével könnyebb volt a tank lőrésén keresztül használni a szovjet katonák TT-pisztolyát. Ukrajnában szolgált, amikor kitört a nagy honvédő háború. 1941 őszén Brjanszknál kilőtték a harckocsiját, megsebesült, majd féléves betegszabadságra a ma Kazahsztánban lévő Mataj településre került.
Oda, ahol ifjúkorát töltötte, és ahol egy vasúti műhelyben volt az első munkahelye. Ott alkotta meg a később világkarriert befutó géppisztoly első változatát, amelyet eléggé ígéretesnek tartottak ahhoz, hogy a fiatal törzsőrmestert a front helyett egy kísérleti lőtérre vezényeljék. Itt 1947-re, egy pályázatra készítette el az AK–47-es prototípusát, amely olyan megbízhatónak bizonyult, hogy 1949-ben hadrendbe állította a szovjet hadsereg.
Kalasnyikovot ekkor helyezték át Izsevszkbe, ahol haláláig egy kétszobás lakásban élt. Az általa kifejlesztett technológia alapján több mint száz különböző katonai lőfegyverfajtát alkottak meg, az AK–47-es korszerűsített változatai mellett például RPK kézi géppuskákat. 1971-ben találmányaiért – disszertáció nélkül – megkapta a műszaki tudományok doktora fokozatot, a hadseregben az altábornagyi rangig vitte. Harmincéves volt, amikor az AK–47-esért odaítélték neki a Sztálin-díjat. Később ezt nevezte a legfontosabb elismerésének. „Azt az örömet talán semmihez sem lehet hasonlítani” – idézte szavait a Newsru.com.
Pedig kapott Lenin-díjat, Lenin-rendet háromszor is, kétszer volt a szocialista munka hőse. Az Oroszország hőse kitüntetést 90. születésnapja alkalmából az akkori orosz államfőtől, Dmitrij Medvegyevtől vehette át. Emlékét múzeum őrzi szülőfalujában, az altaji Kurjában és Izsevszkben. Az izsevszki műszaki egyetem tavaly óta az ő nevét viseli, miként az a konszern is, amelyben – Dmitrij Rogozin miniszterelnök-helyettes javaslatára – az idén a hatékonyság növelésének reményében egyesítették az összes, fegyvergyártással kapcsolatos izsevszki vállalatot.
Kalasnyikovokkal becslések szerint évente negyedmillió embert ölnek meg, ez a történelem egyik legpusztítóbb fegyvere. A konstruktőr azonban nem érezte vétkesnek magát. Ha nem lett volna a második világháború, valószínűleg olyan gépeket talált volna fel, amelyek megkönnyítik a nehéz paraszti munkát, mondta egyszer a BBC orosz nyelvű adásának. A moszkvai Izvesztyija című napilapnak adott interjúban pedig azt fejtegette, hogy nem gyilkolásra, hanem hazája védelmére alkotta meg a fegyvert. Ezért neki nincsenek nyugtalan éjszakái – tette hozzá –, „aludjanak rosszul a politikusok, akik a háborúkat kirobbantják”.
