Cameron mindenesetre megkapta, amit akart: az EU-csúcs zárónyilatkozatába bekerült, hogy az európai biztonságot főként a NATO garantálja. – Messzire kerültünk az eredeti koncepciótól. Amikor brit és francia kezdeményezésre 1998-ban elindult az európai védelmi politika, még az volt a cél, hogy az EU-nak igenis legyen önálló hadserege. A mostani csúcstalálkozón viszont Cameron hangsúlyozta, hogy erről szó sem lehet, a franciák pedig úgy tettek, mintha ilyet nem is akarna senki – mondta lapunknak Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Vörös vonal ez a britek szemében: az európai kül- és biztonságpolitika ne menjen a NATO rovására. – Megváltozott a kép, hiszen London eredetileg az európai vonalat is fejleszthetőnek látta. S persze változott a retorika is, mert David Cameron ma már arról beszél, hogy felül kell vizsgálni az EU hatásköreit, és még népszavazást is kilátásba helyezett az uniós tagságról – tette hozzá Gálik Zoltán. A brit miniszterelnöknek gondolnia kell az egyre népszerűbb, EU-ellenes Függetlenségi Pártra (UKIP) is, és ez mindjárt megmagyarázza az euroszkeptikusüzeneteket.

Sokatmondó, hogy a védelmi politika 2008 óta nem került napirendre az EU-csúcsokon. Abban egyetértenek ugyan a tagállamok, hogy új európai biztonsági stratégiára is szükség lenne, ám ennek a kidolgozása a többi közt Németország ellenállása miatt ütközik nehézségekbe. Az egyetemi docens szerint azért, mert a németek – alapvetően történelmi okokból – a brit–francia állásponttól eltérően fogalmaznák meg a közös biztonságpolitika súlypontjait.

Kudarcot vallott egy másik francia kezdeményezés is. Párizs azt próbálta elérni, hogy az unió – legalább részben – közvetlenül támogassa anyagilag a tagállamok hadműveleteit: ilyen most a francia katonai beavatkozás a Közép-afrikai Köztársaságban vagy Maliban. Angela Merkel német kancellár azonban nem lelkesedett az ötletért.

„Nem finanszírozhatunk olyan katonai akciókat, amelyeknél nem vettünk részt a döntéshozatalban” – közölte a brüsszeli csúcstalálkozón. Francois Hollande azzal tompította az elutasítás élét, hogy az Európai Külügyi Szolgálat az elkövetkező hónapokban megvizsgálja a francia elképzelést. Léteznek azért működő részei is az európai biztonság- és védelmi politikának: ilyenek a polgári válságkezelési műveletek vagy a harccsoportok. Gyors reagálású, harminc napon belül bevethető, körülbelül 1500 fős, többnemzetiségű egységekről van szó, amelyekben a részt vevő EU-tagállamok együtt gyakorlatoznak, és a tervek szerint együtt vesznek részt bevetéseken. Magyarország az olasz–szlovén harccsoport tagja, sőt – emlékeztetett Gálik Zoltán – a visegrádi országok 2016–17-re közös harccsoport szeretnének létrehozni.

Konkrét tervekről a csütörtök–pénteki EU-csúcson is szó esett. Abban megállapodtak a tagországok, hogy fejleszteni kell a légi szállítási és a légi üzemanyag-utántöltési képességeket, s elhatározták egy európai drónrendszer kifejlesztését is. Igaz, ez utóbbi hosszabb, tíz-tizenöt éves átfutású projekt. A Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa ugyanakkor figyelmeztetett: megnehezíti a haladást, hogy a gazdasági válság hatására mindenütt drasztikusan csökkent a katonai költségvetés.