Jönnek a drónok és a bankunió
Az európai stratégiai autonómia hangsúlyozása helyett inkább a védelmi képességek növelésén és a NATO-val való jobb együttműködésen volt a hangsúly az állam- és kormányfők tanácskozásán. 2008 óta először beszéltek biztonság- és védelmi politikai kérdésekről. A téma azért került most terítékre, mert miközben az Európával szövetséges Egyesült Államok figyelme Ázsia felé fordul, az európai kontinens szomszédságában – Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és a Kaukázusban – egyre több a teendő.
Ezeket mindinkább Európának kell majd kezelnie. A francia diplomácia kapva kapott az alkalmon, hogy megpróbálja erősíteni az autonóm, globális európai stratégia kialakítását, de a vita végeztével kiderült, hogy Németország és Nagy-Britannia inkább a pragmatikusabb megközelítés felé hajlik. Ez a képességek fejlesztésére, a védelmi kiadások növelésére és a NATO-val való szorosabb együttműködésre fektetné a hangsúlyt.
Éppen ezért lesznek európai drónok 2025-re, a védelmi piac felpörgetését is tervbe vették a vezetők, és a légi üzemanyag-feltöltés kiterjesztésén is dolgoznak. Az EU-csúcsra meghívták Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárt is, aki a sajtótájékoztatóján leszögezte: a beszélgetés nem arról szólt, hogy Európának saját hadserege legyen, hanem arról, hogy Európa katonai képességei megerősödjenek.
David Cameron brit kormányfő érkezésekor azt mondta, nincs értelme annak, hogy az EU-nak saját hadserege legyen, de Francois Hollande francia elnök a sajtótájékoztatóján jelezte: a brit kormányfő hamis képet festett, hiszen ilyenről nem is volt szó.
Az állam- és kormányfők üdvözölték a pénzügyminiszterek által elért kompromisszumot a bankunióról. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke úgy fogalmazott, hogy a bankunió a legnagyobb előrelépés az euró megteremtése óta. Az eurózóna tagállamainak gazdasági reformjait kikövetelő szerződésekről azonban rövid vita volt csak, a végleges koncepció kidolgozását jövő októberre halasztották a vezetők.
Orbán Viktor magyar kormányfő – távozóban az EU-csúcsról – áttörésnek nevezte a bankunióról szóló megegyezést. Mint mondta, van még néhány részletkérdés, amit látni kell, hogy utána a parlament el tudja dönteni, kíván-e Magyarország csatlakozni a rendszerhez. A miniszterelnök kitért rá, hogy már három hete felkérte a pénzügyminisztert: készítse elő a magyar bankszanálási törvénytervezetet, hogy „nekünk legyen olyan nemzeti szabályozásunk, amely a magyar polgárokat védi meg attól, hogy a rosszul működő bankok pénzügyi következményeit, illetve pénzügyi terheit át lehessen hárítani a választópolgárokra”.
A bankunió egyik elemeként ilyen rendszer létrehozása kötelező az unió 28 tagállamában. Lapunk kérdésére Orbán elmondta: a bankuniót fél éve tanulmányozzák a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium szakemberei, de még nehéz megmondani, mi a hatása Magyarországra nézve, amíg nincs az utolsó építőkocka is a helyén. Újságírói kérdésre hozzátette, hogy az OTP véleményét kikérik, de végül a jogalkotók döntenek.
Ukrajnával kapcsolatban az unió vezetői a csúcstalálkozó záródokumentumában meglehetősen szűkszavúan fogalmaztak. De biztosították Kijevet arról, hogy ha valaha is alá akarja írni a társulási szerződést és a szabad kereskedelmi egyezményt, az EU készen áll rá.
