A megbénult városba érkeztek az unió kormányfői, akik éppen olyan egyezségre bólintanak rá, amely az adófizetőket védi meg attól, hogy a bankok megmentését ők fizessék.

Az EU-pénzügyminiszterek szerda éjjel megegyeztek ugyanis a bankunió fennmaradó kulcselemeiről. A tárgyalással azért kellett sietni, mert a bankunióhoz szükséges jogszabályokat a májusi európai választások előtt kell lezárni az Európai Parlamenttel (EP). Ráadásul úgy, hogy csütörtökön maga Martin Schulz EP-elnök is jelezte: nem elégedett a tagállamok által kidolgozott kompromisszummal.

Michel Barnier, a belső piacért felelős EU-biztos forradalminak nevezte az európai pénzügyi szektorra gyakorolt hatást. – Többé nem az adófizetők állják a számlát, ha a bankok hibát követnek el, vagy válságba kerülnek. Vége a bankmentéseknek – mondta a francia biztos. A remények szerint a bankunió stabilizálja a bankszektort, és segítségével a bankok újra eléggé biztonságban érezhetik magukat ahhoz, hogy elkezdjenek többet hitelezni a gazdaságnak.

A most körvonalazódott megoldás szerint nemzeti bankszanálási alapokat kell létrehozni – a bankok hozzájárulásából – minden tagállamban, és ezek tíz év alatt egyre inkább közös alappá alakulnak át, összesen 55 milliárd euró értékben. A bankmentés szabályai rendkívül bonyolultak lettek, hogy minden tagország érdekeit sikerüljön megvédeni. Ha egy bank bajba kerül, ezt az új felügyeleti szerv, az Európai Központi Bank (EKB) jelzi az újonnan létrehozandó európai szanálási hatóságnak, amely dönt a következő lépésről. Ezt az Európai Bizottság felé továbbítja, amely elkezdi az eljárást (a tagállamokból álló tanács egyetértésével), és megkezdődhet a veszteségmegosztás a bank részvényesei, kötvénytulajdonosai, illetve betétesei között. Ha a bank megtisztításához ez nem elég, a nemzeti szanálási alaphoz, majd a közösségi alaphoz lehet fordulni, utána pedig az európai mentőalapot is be lehet vetni, ám ezt már az adott kormány garanciavállalásai ellenében. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament is bírálta a bonyolult mechanizmust, amely a Financial Times szerint 146 tisztségviselő döntését követeli meg egy hétvége alatt.

Ennek ellenére a remények szerint a bankunió 2016-től életbe léphet. Az euróövezetre nézve kötelező lesz, a többi tagállam csatlakozhat, ha akar. Magyarország még nem döntött erről, és egyelőre csak Nagy-Britanniáról lehet biztosan tudni, hogy nem lép be. Ám akkor is, ha nem csatlakozik, Magyarországot is érinti a bankunió: a Szlovákiában működő OTP várhatóan közvetetten kerül az EKB felügyelete alá – de a Magyarországon működő, eurózónás anyabankkal rendelkező pénzintézetek kikerülnek a magyar felügyelet alól, az EKB közvetlen figyelme alá.