A lehetőségek földje lett Albánia
– Azért meg kell érteniük, hogy aki Albániába megy munkát találni, tényleg nagyon elkeseredett –mondta a Kathimerini című napilapnak egy férfi, aki az észak-görögországi Thesprotia régióból jár át albániai építkezésekre. Ahol egyre több görög honfitársával találkozik.
Nem csodálkozik a jelenségen Jorgosz Cogopulosz, az európai politikával foglalkozó Eliamep alapítvány kutatója. A Népszabadság kérdésére elmondta: – A görögök egyre pesszimistábbak, és munkát is egyre nehezebben kapnak. S mivel nem látnak kiutat, sokan közülük úgy határoznak, hogy elhagyják az országot.
Napi tíz euróval (háromezer forinttal) be kell érnie egy Albániában szerencsét próbáló építőmunkásnak, míg egy hozzáértőbb mesterember tizenöt eurót kap. Néhány albán vállalat magasan képzett munkatársakat, például mérnököket keres Görögországból, ám nem elég, hogy a fizetés alacsonyabb, még dolgozni is sokat kell.
– Napi tíz óra a munkaidő, és havonta négy szabadnapot adnak: ez összesen két hétvége. Nem az igazi, de jobb a semminél – számolt be a tapasztalatairól egy másik férfi, aki Ioannina városból megy át rendszeresen Albániába.
Bár tömeges elvándorlásról nem lehet beszélni (korlátlan munkalehetőségek Albániában sincsenek), most először fordul elő, hogy görög állampolgárok nem görögországi cégek alkalmazottjaiként érkeznek a szomszédos országba. Nyaranta felerősödik a munkaerő-áramlás: a turizmusnak köszönhetően ekkor akár napi negyven eurót is lehet keresni – például pincérként – Albánia déli részén. Megkönnyíti a munkavállalást, hogy a görög és az albán kultúrában sok a közös vonás, a két ország lakói jól megértik egymást.
A válság miatt nemcsak a görögök indulnak észak felé, hanem a Görögországban élő albán bevándorlók is. Ez szintén sokat elárul a krízisről: ezek az albánok mindent megtettek annak idején, hogy bejussanak Görögországba, most viszont olyan kilátástalannak ítélik a helyzetet, hogy inkább hazatérnek. Mint a Greek Reporter hírportál írja, eddig az albán migránsok húsz százaléka (körülbelül 180 ezer ember) tért vissza.
– Az építkezések nagy része leállt Görögországban. Az albánok alig-alig kapnak munkát, kénytelenek tehát hazatérni, hogy állást keressenek – magyarázta lapunknak Jorgosz Cogopulosz. Távozásra kényszeríti őket a rekordmagas görögországi munkanélküliség is, amely elérte a 28 százalékot, a fiatalok körében pedig már 60 százaléknál tart. Mindehhez folyamatosan emelkedő árak és adók társulnak, az athéni kormány által elfogadott megszorítások részeiként.
Csakhogy a sokéves görögországi tartózkodás után nem könnyű a visszatérés Albániába. Tudják ezt az albán hatóságok is, és külön irodát hoztak létre minden megyében: ezek feladata segíteni a hazaérkező bevándorlók beilleszkedését. Sőt, segíteni az albán egészségügyi és oktatási rendszeren is kell, hogy zökkenőmentesen be tudja fogadni a Görögországból visszaáramlókat.
