Számos konkrét intézkedés mellett is elkötelezik majd magukat. Az EU-csúcs záródokumentumának munkatársunk által is látott tervezete szerint 2025-re európai drónok is szállnak majd a levegőben, megvalósul a levegőben történő üzemanyag-feltöltés, jövőre megkötik az európai kibervédelmi keretegyezményt, és gyorsabb reagálású EU-hadtesteket tartanak majd készenlétben. Gyakoribb lesz az eszközök megosztása, nagyobb figyelmet fordítanak a kutatás-fejlesztésre, és a vezetők abban is reménykednek, hogy a kis- és középvállalkozások is hasznot húzhatnak majd a védelmi befektetésekből.

Sürgős ügyek is szerepelnek a napirenden. Kedden az euróövezet pénzügyminiszterei, szerda este pedig az egész unió pénzügyminiszterei ültek össze, hogy kidolgozzák a tagállamok közös álláspontját a bankunió legfontosabb elemeiről. Mivel az erre vonatkozó jogszabályokat a jövő májusi európai választásokig az Európai Parlamenttel is le kell zárni, felmerült, hogy a pénzügyminiszterek a két ünnep között is üljenek össze.

Az egységes bankfelügyeleti rendszer – az Európai Központi Bank vezetésével – várhatóan jövő novemberre áll fel, és közvetlenül 130 euróövezeti bankot felügyel majd. Kötelező lesz a nemzeti bankszanálási alapok felállítása (a bankok megadóztatásából), amelyeket egységes rendszerré alakítanak tíz éven belül 55 milliárd eurós kapacitással. A keddi egyezmény értelmében 2025-re védőháló lesz az alap mögött, de az átmeneti időszakban a kormányok nagyjából magukra maradnának az eladósodott bankokkal. Magyarország még nem döntötte el, hogy csatlakozik-e a nem euróövezeti tagok előtt is nyitva álló rendszerhez.

Német kérésre napirendre kerülnek azok a szerződések is, amelyekben a tagállamok gazdaságuk szerkezeti átalakításait vállalnák. Berlin szerint ugyanis nem elég, hogy évente egyszer az Európai Bizottság javaslatokat tesz a tagállamoknak a gazdaságpolitika átalakítására, mert ezeknek nem tesznek eleget. A német vezetés szerint az ajánlásokat szerződéses formába kellene önteni, hogy kikövetelhetők legyenek. Cserébe a franciák és az olaszok pénzügyi hozzájárulást várnak, mondván: a szerkezeti átalakítások pénzbe kerülnek.

Az uniós kormányfők feltehetően rábólintanak arra a keddi döntésre is, hogy januárban megindulhatnak az EU-csatlakozási tárgyalások Szerbiával. Ukrajna is napirenden lesz, de a csúcstalálkozón dől el, hogy a tüntetőkkel való szolidaritáson túlmenően mit üzennek még Kijevnek (vagy Moszkvának) az unió vezetői.

Nem elképzelhetetlen, hogy a kelet-európai munkavállalók kérdését is felveti David Cameron brit miniszterelnök. London szerdán jelentett be bizonyos korlátozásokat az unióból érkező munkavállalóknak járó szociális juttatásokkal kapcsolatban. Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy az intézkedések ellentétesek-e az uniós joggal.

Az Európai Központi Bank új épülete – jövő novembertől nagyobb szerepe lesz