Azt is vállalta, hogy az idén és jövőre 15 milliárd dollárért vásárol ukrán államkötvényeket. Hárommilliárdért már ezen a héten vehetnek papírokat.

A bejelentés rövid idő alatt enyhített az ukrán gazdaságra nehezedő nyomáson: az Eavex Capital kijevi befektetési társaság adatai szerint a tízéves futamidejű államkötvény hozama féléves minimumra, 8,7 százalékra csökkent, a folyó fizetési mérleg hiánya pedig a gázárak visszafogásának köszönhetően a GDP 5,5 százalékára eshet vissza, pedig az idei évre szóló előrejelzés még 7,6 százalékról szól. Valamelyest erősödött az ukrán valuta, a hrivnya is, és augusztus óta a legmagasabb szintre nőtt az állami gáztársaság, a Naftogaz kötvényeinek ára – adta hírül a Reuters. Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy mindez legfeljebb két évre oldja meg az ukrán gazdaság gondjait. Úgy vélik, a hosszú távú stabilizáláshoz alapvető átalakítás szükséges.

Azarov viszont éppen azt hangoztatta miniszterei előtt, hogy a gáz árának 2019-ig szóló csökkentésével megnyílik a gazdasági növekedés lehetősége. Szerinte jövőre egy százalékkal alacsonyabb lehet a ma még 19 százalékos társasági adó, növelhetik a szociális kiadásokat, és nyugodtan elfogadhatják a jövő évi költségvetést, amiről a szavazást egyébként csütörtökre tervezik. A törvényhozás munkáját azonban – az elnöki pulpitus elfoglalásával – immár napok óta blokkolja az ellenzék, amelynek hívására tegnap este is mintegy tízezren tüntettek a kijevi Függetlenség terén.

A miniszterelnök ismét védelmébe vette azt a csaknem egy hónappal ezelőtti döntést, amellyel felfüggesztették az Európai Unióval tervezett társulás előkészítését. Ha ezt nem tették volna meg, akkor „néhány napi hangos tapsolás után” kénytelenek lettek volna elfogadni a Nemzetközi Valutaalap feltételeit, azaz a kétszeresére emelni a közműdíjakat, a minimumra csökkenteni a költségvetési kiadásokat, leállítani a mezőgazdaság állami támogatását és befagyasztani vagy akár csökkenteni a béreket, a nyugdíjakat és a segélyeket – sorolta.

Szavai arra utalnak, hogy Janukovics megpróbálja a 2015-ben esedékes elnökválasztásokig kihúzni, egyben a lakosság számára érezhető gazdasági engedményekkel megerősíteni a mára rendkívül meggyengült pozícióját. Ha az ellenzéknek sikerülne előre hozott választásokat kiharcolnia, az a jelen helyzetben hatalomváltást hozna.

A gazdasági összeomlás elkerülése ugyanakkor az ukrajnai politikai válság elmélyülésével járhat. Noha a keddi orosz–ukrán tárgyalások jegyzőkönyvében az UNIAN hírügynökség jelentése szerint az is szerepel, hogy az európai és az eurázsiai integrációnak ki kell egészítenie egymást, orosz mentőövvel a nyakában a kijevi kormány aligha fog a korábban hangoztatott terveknek megfelelően az Európai Unióhoz közeledni. És persze Brüsszelben sem ugyanúgy fogadják majd, mint akár csak egy hónapja. Így az ellenzéki tiltakozóakciók élénkülése várható. Hiszen továbbra sem tudni, mit vállalt Janukovics az orosz segítség fejében, mi az, ami Putyinnak megérte, hogy ezért a „rosszabb napokra” felhalmozott tartalékokhoz nyúljon, ráadásul – mint arra a The Wall Street Journal amerikai napilap rámutatott – formálisan megszegve azt a törvényt, amelynek értelmében ebből a keretből tilos nem megbízható befektetésekre áldozni.