Pénteken lesz a 2001-es gazdasági-társadalmi válság kiéleződésének és a zavargások kirobbanásának tizenkettedik évfordulója (a dátumot tavaly is tüntetések fémjelezték), és a rablóbandák már a közösségi oldalakon szervezik az újabb, hét végi támadást.

Norberto González Mir éppen dolgozott, amikor meghallotta az első híradást arról, hogy a rendőrök sztrájkját kihasználva fosztogatások kezdődtek Córdobában, az ország második legnagyobb városában. Ahogy teltek az órák, egyre jobban féltette családját, mert estére már nemcsak a szupermarketekbe törtek be a fosztogatók, hanem minden kereskedésbe, ahova csak tudtak. Félő volt, hogy ezután az otthonok következnek – idézte fel lapunknak telefonon a két héttel ezelőtti eseményeket, amikor elkezdődtek a fosztogatások. Amint hazaért, ajtót-ablakot bezárt és magához vette félautomata fegyverét. Ekkorra már állandósult az utcáról beszűrődő lövések és az elhúzó motorok zaja.

Córdobában azóta lenyugodtak a kedélyek. A szolgálatukat felfüggesztő rendőrök már másnap megkapták a fizetésemelést. A fosztogatási hullám azonban átterjedt az ország egészére, a 23 megyéből 19-re. Legalább tíz halott, több száz sérült és több száz kifosztott üzlet az elmúlt két hét „mérlege”. Bár a boltosok határozott fellépésének és a kormány által kivezényelt erősítésnek köszönhetően mostanra sikerült megfékezni a fosztogatást, a Népszabadságnak nyilatkozó helyiek szerint továbbra is bizonytalan a légkör, és senki sem tudja, hogy mikor vehet újabb lendületet az erőszak.

1989 és 2001 után ez volt a harmadik komolyabb, azaz az egész országot érintő fellángolás. Gabriel Kessler szociológus szerint a társadalmi feszültségek minden országban sajátos módon, bizonyos hagyományokkal rendelkező tettek formájában törnek felszínre. Míg a párizsi külvárosokban nem ritka, hogy autókat gyújtanak fel kiélezett időszakban, addig Argentínában a fosztogatás a feszültség levezetésének egyik „jellegzetes” formája. Az első, tíz-húsz évvel ezelőtti esetek középpontjában valóban a katasztrofális gazdasági helyzet elleni tiltakozás, a nélkülözés és az éhínségtől való félelem állt. Ám a mostani fosztogatásnak több oka van: az egyenlőtlenség, az infláció, a politikai elégedetlenség, a sokaknak nagy anyagi terhet jelentő ünnepek, no meg a rendőrök erősen kritizált passzivitása. Nem is az éhező tömegek törtek be az áruházakba. A történtekért nem lehet egyetlen társadalmi csoportot felelőssé tenni, és a szemtanúknak az argentin sajtóban megjelent beszámolói is ezt támasztják alá. Volt, aki jól szituált szomszédait is látta rabolni. „Egy társadalom életében vannak olyan időszakok, amikor az emberek többé nem tisztelik a törvényeket, és ha a feszültség a tetőfokára hág, olyat is megtesznek, amit normális körülmények között nem tennének” – mondja Kessler.

Egy másik szociológus, Ariel Wilkis szerint ennek komoly társadalmi következményei lehetnek. Több ezer kereskedő került rendkívül nehéz helyzetbe, ahonnan nagyon nehéz lesz talpra állnia. „A mérhetetlen harag és bosszúvágy szinte elkerülhetetlen lesz, illetve az is, hogy ez ne rasszizmusban vagy a szélsőségek támogatásában fejeződjön ki” – állítja Wilkis.

Fosztogatók egy bolt előtt