Orosz mentőöv Kijevnek
Korábban elterjedtek olyan – igaz, hivatalosan tagadott – hírek, amelyek szerint az előző kétoldalú csúcstalálkozón Oroszország éppen ekkora segítséget ígért Ukrajnának azért, ha az belép az egyelőre Oroszország, Belarusz és Kazahsztán alkotta posztszovjet vámunióba. Most azonban Putyin azt hangoztatta, hogy erről a kérdésről szó sem esett a megbeszéléseken, mint ahogyan Kijev és az Európai Unió közel egy hónapja –egyebek közt éppen Moszkva ellenállása miatt – meghiúsult társulási megállapodásáról sem. Nem támasztottak semmilyen feltételt, a cél „az ukrán költségvetés támogatása” volt – mondta az orosz elnök. Tárgyaltak viszont arról, hogy fel kell lendíteni a tavaly 11, az idén pedig 14,5 százalékkal visszaesett kétoldalú kereskedelmi forgalmat, és szó volt a katonai-hadiipari együttműködésről is, például az ukrajnai Krím félszigeten, Szevasztopolban állomásozó orosz Fekete-tengeri Flottáról. Előzetes hírek olyan feltételezésekről is szóltak, hogy a gázárcsökkentés fejében Moszkva jobb feltételeket kérhet e támaszpontnak.
Az orosz segítség a közeli államcsődtől menti meg Ukrajnát, ám egyszersmind szorosabbra fonja a két ország kötelékét, háttérbe szorítva Kijev európai integrációs szándékait. Így az ellenzék veszélyt sejt benne, és a megállapodások pontos feltételeinek közzétételét követeli. Vitalij Klicsko, az UDAR párt vezére a kijevi Függetlenség terén tartott tömeggyűlésen azt mondta, hogy értesülései szerint Janukovics stratégiai fontosságú gép- és repülőgép-ipari vállalatokat ajánlhatott fel zálogul Moszkvának. Az ökölvívóból lett politikus az államfőt személyes ellenfelének nevezte és előre hozott elnökválasztást sürgetve hívta a ringbe. Oleh Tyahnyibok, a nacionalista Szvoboda első embere szerint Janukovics elárulta és „zálogba adta” Ukrajnát, Arszenyij Jacenyuk, a Batykivscsina (Haza) párt vezetője pedig kijelentette: a most aláírt okmányok közül egyetlenegy olyat sem fogad el a parlament, amely szembemegy Ukrajna eurointegrációs törekvéseivel.
