Korábban az ellenzéki Demokrata Párt minden képviselője visszaaadta mandátumát tiltakozásul. Bangkokban, a 67 milliós délkelet-ázsiai ország fővárosában hetek óta zajlanak a halálos áldozatokat is követelt kormányellenes tüntetések, amelyek múlt csütörtökön, Bhumibol király 87. születésnapja körül hagytak csak alább. Szuthep Thaugszuban, a megmozdulások vezetője kitart. Mint mondta, folytatódnak a demonstrációk. Az előre hozott választások bejelentése a jelek szerint nem elég a tüntetőknek, akik azt követelik, hogy a Sinavatra család lépjen ki a politikából, és hagyja el az országot.

– A legutóbbi hírek tükrében úgy tűnik, az ellenzék most először érdemi tárgyalásokat kezdett a kormánnyal. Ez jó jel, amennyiben beigazolódik, mert a felek kölcsönösen beláthatják korlátaikat: a „sárga ingesek” nem akarják hatodszor is elveszíteni a választásokat, s a „vörös ingesek” is szeretnék stabilizálni az elmúlt két évben elért, figyelemre méltó nemzetközi politikai és gazdasági sikereiket – mondta lapunknak Jelen János Délkelet-Ázsia-szakértő, aki kérdésünkre három dimenzióban értelmezte a thaiföldi válságot. A legalsó szint a napi politikáé: bár stabil az ország gazdasági helyzete, könnyen meginog a kormánnyal szembeni bizalom. Mégpedig a miniszterelnök asszony fivére, Thakszin Sinavatra volt kormányfő (2001–2006) megosztó személye miatt. – Pró vagy kontra, Thakszin személye mind a tüntető „sárga ingeseket”, mind pedig a kormányhű „vörös ingeseket” mozgósítja, bár vannak rajtuk túlmutató, vallási és politikai radikális csoportok is

– mondta Jelen. Szociológiailag, és ez a második értelmezési szint, a tüntető „sárga ingesek” mögött látszólag a királyhű fővárosi középosztály, a katonai elit és a gyéren lakott déli tartományok szavazói állnak. A kormányhű „vörös ingesek” bázisa a vidék, azon belül is a sűrűn lakott északi, északkeleti országrész, a kis- és középvállalkozások irányítói, valamint egyes mágnások, mint maga az évekre száműzetésbe kényszerült Thakszin is, akit 2006-ban a hadsereg puccsal döntött meg. Sokuk úgy érzi, hogy ők a vesztesei Thaiföld modernizációs kényszerének. Jinglak Sinavatra három nagy beruházási programot is elindított. Az egyik a kulcsfontosságú rizstermelés támogatási rendszere, a másik a 2011-es árvíz nyomán új védművek és ahhoz kapcsolódó öntözőrendszer kiépítése. A harmadik egy átfogó, több mint 60 milliárd dolláros infrastrukturális fejlesztés, amelyhez foghatóra az ország elmúlt kétszáz éves történetében is csak kétszer volt példa.

A szakértő, aki 24 éven át volt diplomata, majd az ELTE Délkelet-Ázsia Központjának kezdeményezője volt, elmondta: Thaiföld legfontosabb, stratégiai szintű dilemmája az, mit kezdjen magával a globális politikai és gazdasági erőtér átrendeződése közepette. Az 1990-es évek második felétől kezdve fokozatosan kiderült, hogy az ország fordulóponthoz érkezik. – A kérdés, amelyre egyelőre nincsen minden meghatározó tényező számára elfogadható politikai, gazdasági vagy társadalmi válasz: Thaiföld megelégszik-e térségi csomópont szerepével, vagy a közepesen fejlett országok felső szintjétől a fejlett államok sorába tud-e emelkedni – mondja Jelen János.

Tegnap is folytatódtak a tüntetések Bangkokban