Kék-fehér: a görög zászló színei ezek. A kék persze a tengerre is utal, amely egyszerre a görög és az európai identitás része. S itt mindjárt jönnek a hivatalos athéni magyarázatok: az EU-tagállamok együtt hajóznak a közös jövő felé, és lám, a viharokat is átvészelik. (Tegyük hozzá, Görögország után kétszer is dobtak pénzügyi mentőövet, összesen 240 milliárd euró értékben.) A vitorlás egyben a felfedezés és az átmenet szimbóluma is, és azt tényleg nem tudni, hogy a pénzügyi válság után hol köt majd ki az EU hajója.

Nem akármiből épült ez a hajó a Beetroot (magyarul: Cékla) nevű görög dizájncég által tervezett logón. A vitorlást az Európai Unió kezdőbetűi formálják, ám – igen találóan – görög értékeket ide is sikerült becsempészni. A félkör az ókori görög színház alakját idézi, vagy gondolhatunk a parlamenti ülésteremre is, amiről óhatatlanul eszünkbe jut, hogy a demokrácia és a szólásszabadság bölcsője... természetesen Görögország.

„Európai tartalom, egyszerű kivitelezés, hatékony végrehajtás”: így jellemezte Venizelosz a kék-fehér logót. Aztán – újabb ügyes üzenet – kiderült, hogy magára a görög elnökségre is értette ezt.

Józan és egyszerű (már-már spártai) a logó, és az ígéretek szerint ugyanilyen lesz a január elsején kezdődő EU-elnökség is. Az athéni kormány először 150 ezer euró értékben megrendelte a szokásos elnökségi ajándékokat, a nyakkendőket és kendőket, de később – elkerülendő a rongyrázás látszatát – lefújta a rendelést. Takarékossági okokból minden rendezvényt a fővárosban tartanak, lemondva ezzel az országimázs-építés költséges passziójáról. Kevesebb külföldi vendég számláját állják, az odaérkező külügyminisztereknél például egyetlen kísérő költségeit fedezik.

Szerény, „csak” ötvenmillió eurós elnökségi költségvetést jósolnak ezek után a görög politikusok. Igaz, más kisebb tagállamok több pénzből kormányozták fél évig az unió hajóját (Portugália, Ausztria vagy Finnország 70-80 millióból) – és akkor hol van ez a tengereket ugyancsak meghódító Franciaország 175 millió eurós cechjétől?