Nagy ország, de kicsit mozdít
Csütörtökön már Dél-Koreába érkezett, ahol ma, pénteken tárgyal Pak Gün He elnöknővel. Kínai értékelés szerint eredményként könyvelték el, hogy sem Biden, sem Xi nem vetette fel az újságírók előtt a kínai légtérvédelmi azonosító övezet kérdését, amelyet Peking a múlt szombaton hirdetett meg, váratlanul. A lépés nyugtalanságot keltett főleg Japánban, de Dél-Koreában is, miután Kína elvárja a polgári légitársaságoktól, hogy közöljék vele útirányukat. Biden is „jelentős” feszültségről beszélt a Kelet-kínai-tenger kapcsán, mérsékletre intve úgy a kínaiakat, mint előző nap Abe Sindzó japán kormányfőt, akivel Tokióban tárgyalt.
A sok százezer négyzetkilométeres légtérvédelmi zóna olyan területeket is magába foglal, mint a Peking és Tokió közötti, vitatott hovatartozású szigetek. Ezeket előbbi Diaoyu, utóbbi Szenkaku néven említi, és a Pekinggel szuverenitásvitában álló Tajvan is magáénak tekinti őket.
– Nem lehet Biden egyetlen útjától elvárni, hogy megoldást is hozzon: további koordináció szükséges a felek között – mondta Sheila Smith, az amerikai Külkapcsolatok Tanácsa Japán-szakértője egy konferenciabeszélgetésen, amelybe lapunk is bekapcsolódhatott. Hasonló légtérvédelmi övezetet más országok, így Japán is meghirdettek. A különböző zónák átfedhetik egymást. A kínai bejelentésben az a meglepő, hogy az más országok polgári gépeire is kötelezettséget ró.
Smith szerint Japánban az övezet meghirdetése két okból keltett nyugtalanságot. Az egyik a vitatott hovatartozású szigetek ügye, amely mindkét országban alkalmat kínál a hazafias érzelmek kiaknázására. Abe vezetésével nacionalista kormány van hatalmon Tokióban. A szigetek lakatlanok, de környékükön nyersanyaglelőhelyeket azonosítottak. A másik ok a japánok nyugtalanságára – állítja a szakértő – a Csendes-óceán biztonsági helyzete, amelynek szerintük a legkevésbé sem hiányzott a mostani kínai bejelentés. A tengeri határok tisztázatlanok, miközben a prognózis szerint 2020-ra Kína 350 tengeralattjáróval fog rendelkezni. A 2013-as, 113 milliárd dolláros kínai katonai költségvetés háromszorosa az ezredfordulósnak. Hirtelen Dél-Korea is gyomron ütve találta magát.
A New York-i médiabeszélgetésben Scott Snyder, a Külkapcsolatok Tanácsa Korea-elemzője elmondta: az övezet úgy élezi a feszültséget, hogy ezzel az atomképességeit fitogtató Észak-Korea megrendszabályozása sarokba szorul. Nem világos, hogy a mostani távol-keleti zavarokat a renitens remeteállam mennyiben használja ki. Ehhez igazítva mozdították el Phenjanban Csang tábornokot, a rezsim második emberét, Kim Dzsong Un diktátor nagybátyját, az országalapító Kim Ir Szen vejét. Biden a két Korea közötti demilitarizált zónába is ellátogat. Az amerikaiak Merrill Newman koreai háborús veterán kiszabadításában is érdekeltek, aki egy hónapja a KNDK foglya.
