A brit konzervatív politikus a tanácskozásra érkezve közölte: London a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatos szabályok átalakítását kezdeményezi, mert a mostani rendszer túl sok visszaélésre ad lehetőséget. Reding azonban az ülés előtt azzal lőtt vissza, hogy „az EU szabályai jók, nem kell megváltoztatni őket”. Szerinte a brit szociális juttatásokkal való visszaélés oka a nagylelkű szigetországi rendszer lehet, nem az állítólag hibás uniós szabályok.

A vita a tanácsülésen információink szerint folytatódott. A visegrádi országoknak – a személyek szabad mozgásáról szóló EU-alapelv védelmét hangsúlyozó – álláspontját a Magyarországot képviselő Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára ismertette. E szerint a visegrádi négyek (V4) országai elkötelezettek más uniós tagállamok társadalmi problémáinak megoldása iránt, de a szabad mozgás jogának csorbulása, illetve annak szelektív alkalmazása veszélyezteti az egységes piac működését, és hátráltatja a növekedést. Úgy tudjuk, több tagország is felsorakozott a visegrádiak mellett. Németország, Ausztria és Hollandia – e tagállamok is szimpatizálnak a jóléti juttatásokhoz való hozzáférés korlátozásának brit gondolatával – kiegyensúlyozottan szóltak hozzá. Ám nem támogatják a munkaerő szabad áramlásának korlátozását, amelyhez az EU-alapszerződés módosítására lenne szükség. Reding ellenállt, az Európai Bizottság nem hajlandó az EU alapelvét jelentő szabadság átalakítására.

A négy szabadság elválaszthatatlan egymástól – mondta Schöpflin György fideszes EP-képviselő a brit álláspontról, az unión belüli migrációról rendezett beszélgetésen. (Az EU négy alapelve közé tartozik a személyek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása a határokon keresztül.) – Ha az egyikből visszaveszünk, mások majd más szabadságokból akarnak visszanyesni – tette hozzá, leszögezve: a britek számára oly fontos egységes piac sikeressége a többi közt a négy szabadságnak köszönhető. – Nem lehet szemezgetni az egységes piac jogi normáiból – hangsúlyozta a politikus, aki 1950-ben távozott családjával Nagy-Britanniába, ott tanult és dolgozott évtizedekig.

Schöpflin kiemelte, hogy a migránsok hozzájárultak a brit gazdasági növekedéshez. A bevándorlók kétharmada nem az EU tagállamaiból érkezik Nagy-Britanniába, de a politikai diskurzus csak a kelet-európai munkavállalókról szól. A nem uniós országokból érkezőkkel kapcsolatban nincsenek kifogások, ami a professzor szerint azért lehet, mert rasszizmussal vádolnák a brit politikusokat.

A beszélgetésen a brit konzervatív párt részéről Ashley Fox EP-képviselő szólalt fel, elismerve, hogy a migránsok nagy része munkát vállalni érkezik Nagy-Britanniába, s csak kisebb részük használja ki a rendszert. A gazdasági növekedéshez kétségkívül hozzájárultak az uniós munkavállalók, de az alacsony szakképzettségű britek kárát látták a munkaerő szabad mozgásának, mert a fizetésük kilenc éve nem emelkedett. Fox az előző, munkáspárti kormányokat hibáztatta, amiért túl sok munkavállalót engedtek be az Egyesült Királyságba.

„Viszontlátásra! Köszönjük a kemény munkát!” – felirat a Tesco egyik nagy-britanniai áruelosztó központjában