Ezzel érzékeltette Laurent Fabius francia külügyminiszter, hogy mit gondol Nagy-Britannia különcködéséről. A brit választók többségének tetszenek ugyan David Cameron kormányfő EU-ellenes szólamai, de az európai politikusokat és már a közvéleményt is egyre jobban bosszantják.

Még Londonban is riadalmat keltett az Opinium kutatóintézet legújabb felmérése. Franciaországban csupán az emberek egynegyede, Németországban pedig az egyharmada gondolja, hogy Nagy-Britannia távozásának kedvezőtlen hatása lenne az Európai Unióra. Noha a briteket mindig is kakukktojásnak tekintették, a szigetország kiválásáról Cameron kezdett nyíltan beszélni. Külön kudarc, hogy a brit EU-tagság feltételeinek újratárgyalását – amely a konzervatív londoni miniszterelnök vesszőparipája – a németek 44 százaléka, a franciák 36 százaléka ellenzi. Megbocsátóbb Lengyelország, ahol „csak” 23 százalék utasítja vissza.

Sokatmondó, hogy az EU „ekézése” a szigetországban sem arat osztatlan sikert. A kormányfő helyettese, a liberális-demokrata Nick Clegg elhatárolódott a főnökétől: „Mindenki tudja, hogy az uniót meg kell reformálni. De ha csak az oldalvonalról ócsároljuk, és a kilépéssel flörtölünk, ez aláássa a britek tekintélyét Európában, meggátolja a reformokat, és egyre inkább elszigeteli az országot.” Clegg már a következő választásokra is kiadta a jelszót: legyőzni az unióellenes Függetlenségi Pártot (UKIP), valamint a Konzervatív Párt azon szárnyát, amely „elárulná nemzeti érdekeinket, kiléptetve Nagy-Britanniát a világ legnagyobb egységes, határok nélküli piacáról”.

Mélyül a szakadék a britek és az európaiak között – ez a mostani (négy tagállamot: Nagy-Britanniát, Franciaországot, Németországot és Lengyelországot vizsgáló) felmérés fő tanulsága. Míg a szigetországban a megkérdezettek 26 százaléka nevezte „jó dolognak” az EU-t, a lengyelek 62 és a németek 55 százaléka mondta ugyanezt; kétkedőbbnek bizonyult Franciaország 36 százalékkal. Még lesújtóbb eredmény, hogy a britek mindössze 14 százaléka tekinti magát európainak (lengyelek: 48 százalék, németek: 39 százalék, franciák: 34 százalék).

Esélyük sincs egyelőre az Európa-barát érveknek Nagy-Britanniában, ahol a közvélemény-kutatásokban egyre jobb eredményeket ér el az uniót ostorozó UKIP. A Nigel Farage vezette mozgalom várhatóan a jövő májusi európai parlamenti választásokon is jól szerepel majd. Bár hivatalosan mindhárom nagy párt (Konzervatív Párt, Munkáspárt, Liberális Demokraták) ellenzi a UKIP nézeteit, David Cameron mind több ötletüket magáévá teszi. Erre utal például, hogy a miniszterelnök bejelentette: korlátozni akarja a kelet-európai munkavállalók hozzájutását a szociális ellátásokhoz. (Értsd: a brit munkahelyeket briteknek kell adni.)

Saját táborán belül is bírálják Cameron újratárgyalási-népszavazási kezdeményezését. „Rettenetes következményeket” helyezett kilátásba John Major volt konzervatív kormányfő, ha a britek a kilépésre voksolnának – a brit gazdaságnak ez fontmilliárdokba kerülne, az ország nemzetközileg elszigetelődne, és továbbra is alkalmazkodnia kellene az EU-jogszabályokhoz, amelyek tartalmára viszont már nem lenne befolyással. Meghatározó brit cégek (British Telecom, Shell, Virgin, Lloyds Banking Group) vezetői pedig nyílt levélben figyelmeztették a Cameron-kormányt: a brit gazdaságnak évente akár 92 milliárd font kárt is okozhat az esetleges kiválás az Európai Unióból.