Több munka kevesebb bérért: jön a sztrájk
Igaz, a változások csak 2019-ben lépnek életbe, az ellenkezés azonban mégis olyan heves, hogy csütörtökre pedagógussztrájkot hirdettek. Pontosabban kétórás munkabeszüntetést, amelyről az iskolák maguk dönthetnek. A szakszervezetek óvatosan kerülik a sztrájk kifejezést, mert nem akarnak annyira szembemenni a kormánnyal, hogy a törvényjavaslat december 17-re tervezett parlamenti vitájából kimaradjanak.
A tervezett változások nem mondhatók drasztikusnak: a 2019–20-as tanévben heti 24 órára akarják emelni a tanárok heti óraszámát az alsó és felső tagozatos általános iskolákban és a kiegészítőkben, a jelenlegi 20-22 óráról. Ám az a pedagógus, aki osztályfőnöki órát vagy fogadóórát tart, két órát hetente levonhat a 24-ből. A középiskolákban eddig 20 volt a heti kötelező óraszám, de különbséget tettek a fő- és a melléktárgyak oktatói között, méghozzá 17–22 órás bontásban.
A tanárok kezdő fizetése a kormány modelljében 2420 euróra nőne a jelenlegi 2220 euróról, a fizetésemelési fokozatok száma hétre mérséklődne a mostani 17-18 grádicsról, a legmagasabb összeg pedig 39 tanév után 4330 euró lenne a pillanatnyi 5140 euróval szemben. Kiegészítés jár – maximum heti 36 euró – a felső tagozaton tanítóknak minden oktatott tárgy után. A hároméves egyetemi képzés elegendő lesz az új rendszer szerint olyan iskolaformákban való tanításra, ahol eddig ötéves egyetemet követeltek meg. Azt is megengedi a kormányjavaslat, hogy kivételes esetekben a tanárok átmenetileg olyan tantárgyakat taníthassanak, amelyekből nem is szereztek végzettséget.
A szakszervezeteknek nem tetszik az új rendszerből sok esetben adódó fizetéscsökkentés, az óraszámnövelés. A tanárok leértékelésének minősítik, hogy mindenki mindent taníthat, beleértve a kezdő tanárokat. – Harminc százalékkal több munka, kevesebb bérért, ezzel nem érthet egyet senki – hangoztatta Fritz Neugebauer, a köztisztviselői szakszervezet konzervatív vezetője, közvetlen bértárgyalást követelve kancellári szinten. A szociáldemokraták érdekképviseletéhez tartozó Dietmar Kecknek viszont az a véleménye, hogy 35 eredménytelen forduló után jogos a kormány önálló döntése, ő a maga részéről december 17-én meg is szavazza majd a parlamentben.
– Amíg alapjaiban nem változik, modernizálódik az oktatás ügye, addig nincs szó többről, mint csűrés-csavarásról – állítja a Népszabadságnak Elisabeth Waldmann, a nagy tekintélyű bécsi Goethe gimnázium tanára. Szerinte a közvéleményt a tanárok ellen hangolják, pedig a többség kiválóan, rengeteget és kreatívan dolgozik. „Sosem gondoltam, hogy öt hónapig betegállományban leszek kiégve, közel az idegösszeomláshoz. Agyondolgoztam magam, a megfizetett heti húsz órámon, az előkészítés, korrigálás ingyenóráiban, a nemzetközi projektek otthoni, éjjel-nappali kidolgozásában.”
A tanárnő elfogadja, hogy a kezdő tanárok fizetését emelni kell, akár az idősebbeké rovására is. Túl nagynak tartja az osztályok létszámát, kevesli a pszichológusok, szociális munkások, kisegítő tanárok iskolai jelenlétét, és elfogadhatatlannak tartja, hogy az iskolai orvos heti háromszor másfél órára jelenik meg a gimnáziumban, és ügyel ezer gyerekre. Olyan érdekképviseletet szeretne, amely nem elitképzést akar kevés számú gimnáziumban, hanem esélyegyenlőséget minden gyereknek. „A mi szuper iskolánkban 90 tanár összesen három számítógépen dolgozhat, abból is az egyik a tanári ruhatárban található. A tanári szobában jelenleg két tanárnak jut egy asztal, a javítandó füzeteket csak felváltva tudjuk kinyitni.”
