A. Szabó László, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) szakpolitikusa hozzáteszi: – Az oktatásügyi tárca, takarékosságra hivatkozva, 129 olyan szlovákiai falusi intézmény bezárását vagy összevonását javasolja, ahol az alsó tagozatos tanulók létszáma nem éri el a tizenhármat. Az új jogszabály szerint ennyi lehetne egy-egy helyen a minimális létszám. Egyelőre tizenhárom magyar tannyelvű kisiskolát érintene a közoktatási törvény módosítása, amelyről rövidesen a pozsonyi honatyák döntenek. A bezárás vagy az összevonás azonban még legalább hetven iskolánkat veszélyezteti, ahol, sajnos, évről évre csökken a létszám. Ráadásul újra felülről akarják megszabni, mennyi legyen egy-egy osztály minimális létszáma, és nem a helyi önkormányzatokra bízzák, hogy megőrzik-e a kisiskolát – mondja.

– Bennünket sokkal hátrányosabban érint a tervezett módosítás, mert felgyorsulhat a felvidéki magyarság amúgy is aggasztó méretű asszimilációja. Ha ugyanis nem lesz helyben magyar iskola, akkor a szülők nagy többsége nyilvánvalóan nem vállalja gyermekének napi ingáztatását: inkább a helyi szlovákba íratja őt –érvel Érsek Árpád, a Híd parlamenti képviselője, a tiltakozó gyűlés egyik szónoka.

– Eddig a normatív támogatáson kívül a tárca a most halálra ítélt kisiskolákat pluszpénzekkel is támogatta. Ezt a csapot zárnák el, évi kétmillió eurós megtakarításban bízva – közli Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.

A négyszázhúsz lelket számláló Doborgaz (Dobrohost) két további csallóközi településhez hasonlóan a bősi vízerőmű megépítése óta a felvízcsatorna és az Öreg-Duna közé szorult. – Alsó tagozatos iskolánk összevont osztályaiban jelenleg heten tanulnak, de a következő tanévben tizenkét növendékünk lesz – meséli Nagy Szilvia. – Hiába érvelnek a nagyurak azzal, hogy Felbár és Nagyszarva légvonalban alig öt kilométernyire van innen, csakhogy a túlsó parton, és ha befagy a felvízcsatorna, akkor bizony hetekre is leáll a komp. Nem adjuk a magyar iskolánkat, amelyet csak a holttesteinken átgázolva zárhatnák be! – szakad ki a keserű mondat a tiltakozó akcióra igyekvő pedagógusból.

A mátyusföldi Deákin (Diakovce) a helyi önkormányzat szintén nem fogadta meg a minisztérium javaslatát, és nem vonták össze az osztályokat. – Mindenképpen előteremtjük az iskolánk fenntartásához szükséges összeget. Ennyivel tartozunk önmagunknak és őseinknek – válaszolja megkeresésünkre Hajdú László polgármester.

Mézes Rudolf szerint főleg a peremvidéken tengődő magyar kisiskolák sorsa bizonytalan. Évről évre kevesebb a tanuló, így a fennmaradásuk hovatovább az illetékes önkormányzat nemzetiségi összetételétől függ. – Amíg a magyarok vannak többségben, addig valahogy előteremtik a legszükségesebbeket – jósolja a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke.

Szerda délben kiderül, hogy az oktatásügyi tárca mégis hajlandó némi engedményre. – Azt indítványozzuk, hogy csak ott zárják be a kisiskolákat, ahol hat kilométeres körzetben működik hasonló intézmény. A minimális osztálylétszám sem lesz kötelező, ha az illetékes önkormányzat hajlandó tovább működtetni a kisiskolát –válaszolja megkeresésünkre Michal Kalinák, a miniszter szóvivője.

A tüntetést azonban nem fújták le, mert nyomásgyakorlásnak és tiltakozásnak szánták. A parlament előtti téren délután a hideg idő ellenére több százan gyűlnek össze: szülők, pedagógusok, ismert közéleti személyek –köztük több szlovák polgár is.

Tanárok és szülők is tüntettek