A meleg közösségek nevében a Zagreb pride közleményben reagált az eredményre. Azt állítják: a népszavazást kezdeményező Családok nevében elnevezésű klerikális mozgalom semmilyen lényegi változást nem ért el, csupán elképesztő méretű türelmetlenséget szított, és 50 millió kunát (csaknem kétmilliárd forintot) költött el az adófizetők pénzéből. Zoran Kurelic, a Zágrábi Egyetem Politikatudományi Karának tanára szerint alaptörvényben fogják rögzíteni: nem lehet egyenlőségjelet tenni a hetero- és homoszexuális közösségek közé. „Az egyetlen ilyen ország rajtunk kívül Magyarország. Ha pár héten belül elfogadjuk az élettársi közösségekről szóló törvényt, akkor a Nyugat és a Balkán között foglalunk helyet, azaz civilizációs értelemben a Nyugat-Balkánhoz tartozunk.” (Az élettársi közösségben a melegeket minden jog megilletné, kivéve a házasságkötést és a gyermekek örökbefogadását.)

A népszavazás polgári kezdeményezés ötlete volt, de az igenre szavazókat erősítette a jobboldali ellenzék és az igen befolyásos katolikus egyház is. Ez utóbbi támogatásával a Családok nevében szervezet néhány aktivistája Ferenc pápához is eljutott, akinek egy a referendumot népszerűsítő pólót adtak át.

A horvát kormány ugyan mindent elkövetett, hogy az aláírásgyűjtésből ne legyen referendum, de a heves kampány eredményeként a konzervatív katolikus szervezetnek bőven sikerült túllépnie az annak kiírásához szükséges minimumot. Bár a kiharcolt alkotmánymódosítás jogi értelemben semmilyen jelentős változást nem jelent, hiszen Horvátországban a melegek házassága most sem engedélyezett, sokan tartanak attól, hogy a sikeres referendumon felbuzdulva más kisebbségi jogok is csorbulhatnak. Sokan például azt is népszavazással szeretnék elérni, hogy csak 50 százalékos lakossági arány fölött kelljen biztosítani a kisebbségi nyelvhasználatot. Ha ez megtörténne, Horvátországban egyetlen nemzeti kisebbség sem gyakorolhatná többé hivatalosan az anyanyelvét. A zágrábi kormány éppen ezért veszi most sürgősen számba a referendum kiírására vonatkozó törvény módosításának a lehetőségét is. Josip Leko horvát parlamenti elnök ki is jelentette: annak ellenére, hogy aláírásokat gyűjtenek, nem tartanak népszavazást például a cirill betűs írás használatáról. Véleménye szerint a referendumot nem valódi probléma hívta életre, inkább politikai játszma. Ezt a véleményt erősítette meg Zarko Puhovski zágrábi politológus és szociológus is, aki szerint a népszavazásokkal kívánják elterelni a figyelmet a súlyos gazdasági helyzetről, a növekvő munkanélküliségről és az elharapódzó korrupcióról.