A hatalmas tömeg a városközponton keresztül vonult a Függetlenség terére, vagy ahogy a helybeliek nevezik, a Majdanra, ahol visszahúzódásra kényszerítették az ott sorfalat alkotó rendőröket, és nagygyűlést tartottak. A rendezvényen a parlamenti ellenzék vezetői, Batykivscsina politikai tanácsának elnöke, Arszenyij Jacenyuk, az UDAR vezére, Vitalij Klicsko ökölvívó és a nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt első embere, Oleh Tyahnyibok mellett részt vett több lengyel politikus, így Jaroslaw Kaczynski, a jobboldali Jog és Igazságosság elnöke és Jerzy Buzek volt kormányfő is. A tüntetők kormányellenes jelszavakat skandáltak, és a hatalmon lévők távozását követelték a szónokok is.

Ha a kormány nem akarja teljesíteni a nép akaratát, akkor mennie kell – mondta például Klicsko. Jacenyuk szorgalmazta, hogy a nyugati országok vezessenek be szankciókat Viktor Janukovics elnök „rezsimje” ellen, Tyahnyibok pedig sztrájkra szólított fel. Jurij Lucenko volt belügyminiszter forradalomról beszélt, előre hozott választásokat sürgetett és arra buzdította a kijevieket, hogy vegyék blokád alá, bénítsák meg a kormányzati negyedet. Előzőleg ő volt az, aki hangoztatta: miután a tüntetők szétkergetésével a hatalom megsértette az alkotmányt, a tiltakozóknak sem kell a törvényes eszközökhöz ragaszkodniuk.

A helyszíni beszámolók szerint a demonstrálók túlnyomó többsége mégis a békés tiltakozás módszerét választotta, ám egy-egy csoportjuk összetűzésbe keveredett a rendőrökkel. Elfoglalták a kijevi polgármesteri hivatal épületének egy részét és a szakszervezetek házát, ahol ellenzéki sajtóközpontot rendeztek be, a legsúlyosabb összecsapások pedig a kormányközpontnál voltak. Az ostromlók a hírek szerint füstbombákat dobáltak az épületre, és még egy buldózert is bevetettek, a rendőrök azonban fény- és hanggránátokkal, könny gázzal meghátrálásra kényszerítették őket.

Az ellenzék, amelynek néhány vezetője személyesen igyekezett lecsendesíteni a miniszterelnöki hivatal előtti zavargásokat, azt állítja, hogy az incidenst fizetett provokátorok robbantották ki. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy kijevi sajtóértesülések szerint kormányzati körökben a rendkívüli állapot bevezetését fontolgatják Ukrajnában vagy legalábbis Kijevben. Megváltozott tehát az immár tíz napja tartó ukrajnai tüntetések hangsúlya: míg eddig a többnyire egyetemisták által mozgatott demonstráción különösebb politikai jelszavak nélkül az ország európai integrációját szorgalmazták, most az ellenzék vette át a kezdeményezést, és már a hatalmon lévők menesztése a cél.

Pedig Janukovics elnök a hét végén külön nyilatkozatban hangoztatta: felháborítják azok az intézkedések, amelyek a szombat hajnali összetűzésekhez vezettek. Néhány nappal korábban éppen ő biztosította támogatásáról a békés polgári akciókat – közölte, és kijelentette: megbüntetik azokat, akik „nem hallották meg az alkotmány és az elnök szavát, és döntéseikkel, cselekedeteikkel konfliktust szítottak a Majdanon”. Az első felelős már meg is van: lemondott Valerij Korjak kijevi rendőrkapitány, igaz, egyelőre csak felfüggesztették tisztségéből, beadványáról csak az után döntenek, hogy kivizsgálták a szombati rendőrattak körülményeit.

Korjak közölte: ő adott utasítást a Függetlenség terének kiürítésére. A lépést azzal indokolta, hogy a tüntetés egyik szervezője a megmozdulás befejezéséről értesítette a hatóságokat, így fel akarták szabadítani a helyet a város újévi fenyőfájának – egyébként már korábban megkezdett – felépítéséhez. Néhány száz tüntető azonban nem volt hajlandó másutt folytatni az akcióját. Őket kemény gumibotozással kísérve kergették szét. A demonstráció résztvevői közül harmincöten szorultak orvosi segítségre, de a belügyminisztérium adatai szerint tucatnyi rendőr is megsérült. Az akció miatt három parlamenti képviselő kilépett a kormányt adó Régiók Pártjának frakciójából.

A rendőrkapitány korábban utalt arra, hogy az intézkedést egyeztette a „vezetőséggel” is, de az Unian hírügynökség jelentéséből az nem derül ki, pontosan kivel. Ez akár arra is utalhat, hogy a kormányzat is megosztott az uniós integráció kérdésében, és esetleg annak ellenzői vagy személy szerint Janukovics belső ellenfelei határoztak a tüntetésoszlatásról. Az intézkedés ugyanis nagyon rosszul jött a népszerűségét amúgy is vesztő államfőnek – nemcsak otthon gyengültek a pozíciói, hanem nehéz lesz folytatnia az egyeztetést az EU képviselőivel is. Pedig szombat esti nyilatkozatában arra is kitért, hogy Vilniusban, az unió keleti partnerségi csúcstalálkozóján közelebb kerültek azoknak a problémáknak a megoldásához, amelyek még gátolják Kijev társulását.