Szíria: Több száz balkáni harcost toboroztak a dzsihadisták
Január 22-re hívták össze a Genf–2 békeértekezletet Szíria ügyében. A részvétel hiányos lesz. A damaszkuszi kormány képviselteti magát, de Bassár el-Aszad elnök aligha megy el, ahogy távol maradnak a radikális iszlamista fegyveresek is.
Az értekezleten elérendő minimális követelmények egyike: a külföldi résztvevők kivonása a harcokból, egyáltalán a szíriai politikából. Szíria ugyanis a nemzetközi dzsihád hadszíntere lett. Az arab ország területén (annyi más korábbi helyi háborúhoz hasonlóan) megbízottak révén folyik a háborúskodás. Az egyik oldalt Oroszország, Irán, Kína támogatja, fegyverzi fel, a másikat az USA, Szaúd-Arábia, Törökország, Katar és mások.
A szíriai önkényuralom elleni kezdeti népfelkelés eltűnt. Ami maradt, az a „kiszervezett háború” helyi és globális hatalmak között, másrészt a radikális iszlám újabb fegyveres erőpróbája Afganisztán, Csecsenföld, Dagesztán, Pakisztán és Jemen után. Az információk elnagyoltak, főleg a közösségi médiából táplálkoznak. Aszad mellett a libanoni Hezbollah katonái és iráni forradalmi gárdisták harcolnak. Az idén nyáron több hazai bulvárlap és honlap is arról cikkezett, hogy magyarok is küzdenek mindkét oldalon.
Arról nem volt hír, hogy ezek a hazai megosztott szír közösséghez vagy más muzulmán csoporthoz tartoznának. Az egyik forrás szerint a szír kormány oldalán a volt Magyar Gárdából tucatnyi személy harcolt. A Jobbik egyik arab ügyekben érdekelt prominense vállalta ugyan pártja Aszad-pártiságát, de a kiutaztatott gárdistákról nem kívánt tudni. Sok elemző a kilencvenes évek balkáni háborújáig vezeti vissza a mai eseményeket. Akkor jelentek meg a boszniai muzulmánok oldalán az al-Kaidához közel álló fegyveresek.
Húsz éve már, hogy a közeli országokban megtelepedtek a különböző arab országokból (Szaúd-Arábia, Katar, Öböl-államok) érkezett vallási alapítványok. Ezek többnyire az iszlám szélsőségesen konzervatív változatát, a vahabizmust vagy a szalafizmust képviselték, honosították meg. A balkáni muzulmánok akár bosnyákok, akár albánok is voltak, évszázadok óta a muzulmán hit liberális változatát gyakorolták.
Szerbiában megdöbbenést keltett, amikor híre ment a nyáron, hogy egy szandzsáki, Novi Pazar-i férfi, Eldar Kundakovic (22) elesett a szíriai harcokban. A szerbiai lapok utánamentek a hírnek, és megtudták: több tucat szerbiai muzulmán harcol az arab országban, és külön osztaguk is van. De nem csak ők: még többen vannak a bosnyákok és az albánok. Nemcsak Albániából, de Montenegróból, Macedóniából és főleg Koszovóból.
Az albánok toborzóközpontjainak egyike Pristinában van. A toborzást persze tagadják a balkáni szalafista központok. A sajtónak azt nyilatkozták: a szent háborúskodást választók egyénileg hozzák meg döntésüket, és találnak utat az osztagokhoz. Ez nyilvánvaló hazugság. A Szabad Európa Rádiónak nyilatkozott Resad Plojovic, a Szandzsák helyettes főmuftija. Szerinte az itteniek közül sokan nem is tudják, merre van Szíria, és azt sem tudják, mi történik ott. „Egyes központoknak és egyéneknek vannak kapcsolataik bizonyos szervezetekkel, és ezek biztatják a vállalkozókat. Ők feltehetőleg ismerik az utaztatás módját a háborús zónába.”
Anel Grbovic szandzsáki újságíró egy helyi internetes lapban írta meg, hogy „vannak illegális szervezetek, amelyek toborozzák az önkénteseket”. Az újságíró szerint ezek sajátos vallási közösségeket alkotnak, amelyek megszakították a kapcsolatot a szerbiai muzulmán hívők többségével, és ezeket a „szakadárokat” sokkal könnyebben képesek befolyásolni. Grbovic szerint a szandzsákiakat is a boszniai Nusret Imamovic toborozta. A férfi két évtizede egy elszigetelt faluban, Gorna Maocában vezet egy vahabita közösséget. A boszniai titkosszolgálat vezetője helyi lapoknak azt nyilatkozta, hogy 52 boszniai muzulmán vett részt a háborúban, és ő két halottjukról tudott. Vannak áldozatai az albán nemzetiségű dzsihadista csoportoknak is Szíriában.
Az elemzők szerint a balkáni önkéntesek valamennyien az al-Kaidához kapcsolódó szervezetek katonái lesznek. A katonák többsége arab országokból, Közép-Ázsiából, a Kaukázusból érkezik, de sok köztük az európai is. Nemcsak második-harmadik generációs muzulmánok, de sok „friss mohamedán” is fanatizált harcos lesz itt. Ezek a férfiak a harcokban tovább radikalizálódnak. Ha nem is mind, de sokan úgy térnek vissza szülőhazájukba, hogy a tőlük eltérő nézetűek, más vallásúak, más erkölcsűek elpusztítását természetesnek vélik. Szíria kegyetlen belháborúját ültethetik át Európába, a szomszédos Balkánra.
